2026. május 5.
Türkinfo Blog Oldal 200

A három nővér írónője alakítja Nesrint, a lányok anyját

Kép forrása: telenovella.hu

Nem megszokott, hogy egy történet megálmodója szerepet vállal a könyvéből készült sorozatban.

A három nővér nem csak sorozatként sikeres, hiszen először regény formájában adták ki, ami igen hamar bestseller lett Törökországban. Az persze bevált formula, hogy a népszerű könyvekből filmadaptáció készül, de az ritka, hogy maga az író is szerepel benne.

A három nővér írója, Iclal Aydin a sorozatban a lányok édesanyját, Nesrint alakítja. Bár nem ez az első szerepe, hiszen korábban mi is láthattuk őt Hasretként a Sorsok útvesztőjében, a saját elmondása szerint nem volt könnyű dolga, Nesrin megszemélyesítésével.

„Nem volt egyszerű Nesrin bőrébe bújnom, de végül sikerült úgy megformálnom őt, hogy elégedett lettem a végeredménnyel. Amikor a regényeimet írom, mindegyik szereplőt elképzelem a fejemben, Nyilván volt egy kép bennem Nesrinről és persze a lányokról is. Érdekes volt végignézni a sorozat munkálatainak a kezdetén, hogy a színészek és a karakterek, hogyan forrnak egybe. Úgy láttam, ez számomra volt a legnagyobb kihívás” – árulta el a 52 éves írónő.

Folytatás

Forrás: telenovella.hu

Földcsuszamlás egy törökországi aranybányánál, kilenc ember eltűnt

Kép forrása: youtube

Kilenc bányász eltűnt egy kelet-törökországi aranybányánál történt földcsuszamlás következtében kedd délután. A mentőcsapatok már a helyszínen vannak. Az esetről videó is készült.

Földcsuszamlás történt kedd délután a törökországi Erzincan tartományban, egy aranybánya mellett. A török média beszámolója szerint kilenc ember eltűnt. A keresési és mentési munkálatok folyamatban vannak.

Az Erzincan tartományban található bánya – amit a Lidya Madencilik cég üzemeltet – a törökországi Calik Holding és a torontói SSR Mining tulajdonában van.

Ali Yerlikaya belügyminiszter az A Haber műsorszolgáltatónak elmondta, hogy 400 kutató-mentő munkatárs keresi az eltűnt bányászokat.

Forrás: index.hu

Víz alá kerültek Antalya belső kerületei

Kép forrása: hu.euronews.com

A török riviéra központját heves viharok tépázták az elmúlt napokban, azóta pedig súlyos áradással küzdenek a helyiek.

Hatalmas viharok után súlyos árvízzel küzdenek a török riviéra fővárosában, Antalyában.

Egy halálos áldozatot jelentettek, a katasztrófavédelem folyamatosan menti az embereket és az állatokat is az elöntött házakból. Egész negyedek kerültek víz alá, az áradat utakat, hidakat rongált meg. Vannak városrészek, amelyeket csak csónakkal lehet megközelíteni.

A tartomány vezetése iskolai szünetet rendelt el keddre a város öt belső kerületében. Azoknak az állapotos nőknek, speciális szükségletű embereknek és krónikus betegséggel küzdőnek, akik közintézményekben dolgoznak, szintén nem kellett munkába menniük február 13-án.

Továbbra is érvényben van a narancs riasztás az egész partvidéken.

Forrás: hu.euronews.com

ADANA SOKAK LEZZETLERİ

Buyuk Cevizin Dibi

WC

Piroska és a Pantokratór

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Dinasztikus emlékezet, gyógyítás és örökélet a Komnénos-kori Bizáncban: a Magyar Hagiográfiai Társaság és az ELTE Középkori Történeti Tanszék könyvbemutatója.

Sághy Marianne (1961-2018) a középkori Magyarország és Európa történetében egyaránt jártas, számos területen fontos új eredményeket hozó kutatásokat végző történésze volt, aki nagy érdeklődéssel fordult a szentek története és kultusza felé. Ahogy azt a Piroska és a Pantokratór című kötetben maga is leírja, először 2014-ben járt Isztambulban, és akkor látta első alkalommal a Hagia Sophia-bazilika galériáján Árpád-házi Piroska-Eiréné bizánci császárné mozaikképét. Piroska (1088-1134) Szent László leánya volt, aki 1105-1106 körül került Bizáncba, amikor feleségül ment I. Alexios Komnénos fiához, a későbbi II. Ióannés császárhoz, halála után pedig Bizáncban szentként tisztelték.

A személyes élményből hamarosan kutatási program lett, és az ELTE-n és a CEU-n egyaránt oktató Sághy Marianne a rá jellemző lendülettel és lelkesedéssel 2015. június 3-án nemzetközi konferenciát szervezett a budapesti Közép-európai Egyetemen Piroskáról és az általa alapított Pantokrátor-monostor és kórház épületegyüttesről. Szívügye volt a konferencia előadásainak angol és magyar nyelven való megjelentetése, ezért a halála előtt megkérte kollégáit, barátait és egykori tanítványait, hogy segítsék a két kötet publikálását. A most megjelenő magyar nyelvű könyv a 2019. évi angol nyelvű változatnak nem egyszerű fordítása, szerepel benne egy korábban nem publikált tanulmány is. A kutató Langó Péter írását is közölni kívánta a magyar nyelvű kötetben, ennek megvalósítása azonban már e kiadvány összeállítóira maradt, akik Sághy Marianne emlékének ajánlják a könyvet.

A kötetet Baán István mutatja be.

2024. február 19. 17:00

ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., I/115.)

Forrás:  www.elte.hu

„Ezrek élnek konténer- és sátortáborokban” – Egy év telt el a törökországi földrengés óta

Kép forrása: www.pxfuel.com

Egy év telt el a törökországi földrengés óta. A segélyszervezetek azóta is fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy az ott élők számára ne csak elviselhetőek legyenek, de némi perspektívát is nyújtsanak a mindennapok.

Az is jellemző sajnos, hogy azokban a családokban, ahol a kenyérkereső elhunyt, a 15-16 éves fiúk-lányok lesznek az új családfenntartók, és kénytelenek elmenni dolgozni ahelyett, hogy iskolába járnának.

Tavaly ilyenkor villámsebességgel járták be a sajtót a Törökország és Szíria egyes településeit porig romboló földrengés hírei, képei. A tragédia itthon is szolidaritást ébresztett: a helyszínen dolgozó hazai segélyszervezetek munkáját többek közt magánemberek adományai alapozták meg. De mi a helyzet egy évvel az események után? Mennyire sikerült visszatérni egy a normálisra – legalább nyomokban – emlékeztető kerékvágásba? Milyen típusú segítségre van most a legnagyobb szükség? Szabó Lucát, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius koordinátorát kérdeztük a szervezet törökországi missziójáról.

Összefoglalnád, kérlek, mi is történt pontosan egy évvel ezelőtt?
2023. február 6-án hajnalban nagy erejű földrengés rázta meg Törökország déli részét és Észak-Szíriát, kilenc órával később pedig még egy erős rengés volt a területen. A rengések következtében majdnem kétmillió ember maradt fedél nélkül, a halottak száma pedig rövid idő alatt ötvenezer fölé emelkedett. A török kormány a katasztrófa után azonnal segítséget kért az ENSZ-től, a humanitárius koordinációba tehát a nemzetközi közösség, így az Ökumenikus Segélyszervezet is aktívan bekapcsolódott. A földrengések után egy héttel egyik kollégánk már kint is volt a helyszínen, és megkezdte az igényfelméréseket. Helyi és nemzetközi szervezetekkel együttműködve dolgozunk azóta is Törökországban, célunk egy hatékony és lehetőleg hosszú távú segélyprogram megvalósítása. A segélyezés finanszírozásához elindítottuk saját adománygyűjtésünket, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerünket is aktivizáltuk.

Folytatás

Forrás: www.noklapja.hu

Múltidéző: egyszer volt egy szegedi vár

Évszázadokig a város központi része volt, a nagy árvíz idején szinte teljesen megsemmisült.

A szegedi vár a tatárjárást követően hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be a város életében, a török elleni háború idején nagy csaták zajlottak a várfalakon, az ezernyolcszázas évek második felében a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor öt éven keresztül raboskodott a vár tömlöcében. Az erődítmény sorsát végül az 1879-es nagy árvíz pecsételte meg.

Kép forrása: wikipedia

Békeszerződés a szegedi várban

A szegedi erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták. 1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó – a pápai követ biztatására – rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.

Takkk / wikimedia

A török idők

Az oszmán csapatok 1542-ben sikeresen megostromolták a várat. Visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kísérletet tett. A várost 1552 elején sikerült is visszafoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A sikertől fellelkesült magyarok nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben. A harcedzett janicsárok és szpáhik végül legyőzték a magyar katonákat, így Szeged másfél évszázadra török uralom alá került. Az erődöt a felszabadító háború során 1688-ban fogták ostrom alá a császári seregek, és néhány hét után a helyőrség kénytelen volt kapitulálni. A várat a 18. században a török határ közelsége miatt megerősítették és külső sáncokkal modernizálták. Miután elvesztette hadászati jelentőségét börtönné alakították át.

Folytatás

Forrás: szegedma.hu

Ősszel folytatódhat Az Aranyifjú a TV2-n!

Kép forrása: sorozatwiki.hu

Ma fejeződött be a TV2 legnézettebb török sorozatának első évada. A folytatás Törökországban már forog, sőt ott láthatóak is a második szezon epizódjai. Ám nálunk csak hosszú hónapok múlva kerülnek képernyőre ezek a részek.

Többször írtuk már, hogy a problémát ilyenkor az okozza, hogy Törökországban csak heti három órányi tartalom készül el egy-egy ilyen sorozatból, viszont a TV2-nek – ha normál részeket sugároznak – heti ötórányi tartalomra van szüksége.

Ha tehát most megállás nélkül tovább folytatnák a sugárzását, pár hónapon belül beérnék azt, ahol Isztambulban a gyártó cég tart, s onnantól kezdve csak két-három epizód kerülhetne vetítésre hetente.

Ezért a TV2-nél megvárják, amíg annyi folytatást legyártanak Az Aranyifjúból Isztambulban, hogy már egyben le tudják adni a teljes második évadot.

Folytatás

Forrás: telenovella.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow