Könnygázzal és gumilövedékkel oszlatta fel a török rendőrség a tiltakozó tömeget, miután az isztambuli ügyész elrendelte a LeMan szatirikus magazin szerkesztőinek letartóztatását egy állítólagos Mohamed-karikatúra miatt, írja a Guardian. Ali Yerlikaya belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy letartóztatták a szatirikus lap grafikusát és a karikatúra rajzolóját, mert „nyilvánosan megsértették a vallási értékeket.”
A bejelentés után feldühödött tömeg gyűlt össze a LeMan munkatársai által gyakran látogatott isztambuli bárnál, a rendőrség csak erőszakkal tudta megfékezni a tiltakozókat. A lap főszerkesztője szerint félreértelmezték a rajzot, Tuncay Akgun szerint
a karikatúra nem Mohamed proféta karikatúrája. „A rajzon egy izraeli bombázásokban meghalt muszlim látható, akinek csak kitalálták a Mohamed nevet. Az iszlám világban több mint kétszáz millió embert hívnak így.”
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon.
Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Most a sorozat egyik legerősebb karakterét, Murád szultán becsvágyó fiát, Mehmed szultánt mutatjuk be. Interjúalanyunk a világhírű oszmanista, Ágoston Gábor, a washingtoni Georgetown University történészprofesszora, Az Oszmán hódítás és Európa (Rubicon Intézet, 2022) című könyv szerzője.
II. Mehmed foglalta el a keresztény Bizáncot (1453), így történelmi szerepe megkérdőjelezhetetlen az iszlám térhódításában, bár komoly vereségeket is elszenvedett, többek között Hunyadi Jánostól és Hunyadi Mátyástól. Hogyan vonná meg Mehmed uralkodásának a mérlegét?
II. Mehmed az Oszmán-ház egyik legfontosabb uralkodója volt, I. Szelimmel (1512-1520) és I. Szulejmánnal (1520-1566) együtt. Az előbbi legyőzte a síita Szafavidákat és meghódította Szíriát és Egyiptomot, az utóbbi pedig magyarországi hódításai mellett Irakot is elfoglalta. Konstantinápoly vagy Bizánc elfoglalását 1453-ben számos történész egyenesen az újkor kezdetét jelző vízválasztónak tartja.
Néhányuk szerint a görög tudósok Itáliába menekülése a város eleste után, valamint az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi utak oszmán kézbe kerülése ösztönözte az európai reneszánsz kialakulását és a nagy földrajzi felfedezéseket. Bár az oszmánoknak e történelmi eseményekben játszott szerepét többen vitatják, abban egyetértés van, hogy Konstantinápoly elfoglalásával II. Mehmed évszázadokra kihatóan átrajzolta a térség hatalmi viszonyait.
Törökországban járva különleges fagylalttal találkozhatunk: a sakız nevű, kissé fenyős aromájú változatnak nemcsak az íze érdekes, de nyúlós állaga is eltér a többiétől, amivel a fagylaltárusok is szívesen parádéznak. A masztix megjelenik a macunu ősi gyógynövényes, fűszeres pasztában is, amely nyalóka formát ölt, és Törökország utcáin gyakran találkozni vele.
A sakız elnevezés legtöbbünk számára nem mond semmit, de görög megfelelője, a masztika már talán: az ókor óta ismert ízesítőről van szó. A magyarul leginkább masztixnak nevezett anyag lényegében pisztáciafából kinyert gyanta, amelyet üvegesre száradt cseppekben árulnak több ezer éve. Az ókori Egyiptomban elsősorban lakk céljára használták, de a múmiák balzsamozásánál is bevetették. A Bibliában is több helyen olvashatunk róla, a magyar fordításban balzsamként említett anyag sok esetben masztix lehet.
A gyantát a Közel-Keleten és Afrika északi részén, több pisztáciafaj fáiból csapolják, de a legismertebb és legnagyobb becsben tartott masztix ma is Híosz (Chiosz) szigetének déli részéről származik. Itt a nevükben is híoszi pisztáciafák (Pistacia lentiscus) jelentik az alapanyagot. A különleges anyagról Hippokratész is írt, emésztési problémákra, megfázás ellen és szájfrissítőként ajánlotta. A görög név az akkori fő felhasználási módjára utal: a masztikász fogcsikorgatást jelent, ugyanis az áttetsző, kemény gyantacseppeket megrágcsálva azok megpuhulnak, opálos színűvé válnak, és eleinte kesernyés ízük kellemes, fenyős aromává alakul. Így emésztési problémák ide, hideglelés oda, az ókorban elsősorban a leheletet kellemesebbé tevő rágógumiként alkalmazták – már aki hozzájutott.
🎪 Történelem, látvány, tánc, zene és igazi keleti pompa egy egész napon át!
Légy részese egy lenyűgöző időutazásnak, ahol magyar és török vitézek kelnek életre, táncosok perdülnek, dobok dübörögnek, és a pasa sátra kitárul előtted!
A NAP PROGRAMJA:
🕙 10:00 – Gyülekező az Oszmán Sátornál
🚩 Ünnepélyes díszfelvonulás a Dobó térre
🕚 11:00–15:00 – Hagyományőrző és kézműves élményprogramok az Oszmán Sátornál
✨ Kézműves foglalkozások
🏹 Íjászat
⚔️ Fegyver- és viseletbemutató
🎭 Interaktív élő történelem
👳♂️ Korabeli táborélet
👥 Közreműködnek:
Altin Elma, Bakocsai István Kompánia, Pattantyús Martalócok
-a három legütősebb hagyományőrző csapat, akik szó szerint visszahozzák a XVI. századot!
🕒 15:00 – A Hatvani bég sétája
Egy keleti méltóság és kísérete végigvonul a városon – ne maradj le róla!
🕔 17:00 – Lángoló félhold: A XVI. századi bajviadal története
Izgalmas, korhű jelenetek, intrikák, és harc a végsőkig!
Egy történet, ami megráz – és magával ragad.
🕡 18:30 – Törökkori várséta az Egri vár Palotaudvarán
🔍 A Dobó István Vármúzeum vezetésével: felfedezés a falakon belül
🕢 19:30 – Pasa sátrának titka – látványos esti programok
🌟 Magyar és török vitézek mulatozása, utána hastánc, zene, játék – egy este, ahol minden megtörténhet…
💃 És még:
🔸 Lebilincselő hastáncbemutató
🔸 Élő keleti zene: Sonivius Vappae zenekar
🎉 Egész napos fesztiválélmény a történelem szerelmeseinek – családoknak, baráti társaságoknak, kalandoroknak!
Gyere el, öltözz be, próbáld ki, éld át, fotózz, és felejtsd el, hogy 2025-ben vagy!
🎟 A részvétel ingyenes – de az élmény felbecsülhetetlen!
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
