Törökország hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-csoportba – közölte szerdán Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó, aki megerősítette, hogy a csoport tagállamai megfontolják az ajánlatot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Usakov szerint elfogadta a Kreml meghívását is, hogy részt vegyen az oroszországi Kazanyban október 22-24-én tartandó BRICS-csúcstalálkozón. Oroszország jelenleg a szervezet elnöke.

„Törökország benyújtotta a teljes jogú tagság iránti kérelmét. Meg fogjuk fontolni” – mondta Usakov újságíróknak.

A Bloomberg hétfőn arról számolt be, hogy Ankara „néhány hónappal ezelőtt” nyújtotta be a BRICS-tagságra vonatkozó kérelmét, részben az ukrajnai konfliktus miatti „szakadások” miatt, amelyek Törökország és a NATO többi tagja között feszültek.

Törökország az első NATO-állam, amely tagságot kér a nem nyugati BRICS-csoportban.

Erdogan kormányzó AK pártjának szóvivője, Omer Celik később megerősítette, hogy a felvételi eljárás folyamatban van, és hogy Erdogan „többször” kijelentette, hogy Törökország BRICS-tagságra törekszik.

„A kérésünk ebben a kérdésben egyértelmű. Ez már folyamatban van. De nincs konkrét fejlemény ezzel kapcsolatban” – mondta Celik újságíróknak. „Elnökünk világosan kijelentette, hogy Törökország minden fontos platformon, így a BRICS-ben is részt akar venni”.

A BRICS-et 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína alapította, Dél-Afrika 2011-ben csatlakozott hozzá. A csoport idén bővült, amikor Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is teljes jogú taggá vált. Usakov szerint már több mint 30 ország nyújtotta be hivatalosan a csatlakozási kérelmét.

Eközben Törökország jelentkezése aggodalmakat váltott ki az EU-ban. A blokk szóvivője, Peter Stano egy keddi brüsszeli sajtótájékoztatón állítólag azt mondta, hogy Ankara tagjelöltként tiszteletben kell tartania az uniós értékeket és külpolitikai preferenciákat, annak ellenére, hogy joga van megválasztani, mely nemzetközi szervezetekhez csatlakozik.

Törökországot 1999-ben nyilvánították az EU tagjelölt országává, és 2005 óta tárgyalásokat folytat a csatlakozásról. Az Európai Parlament azonban 2019-ben felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat az országgal az emberi jogok állítólagos megsértése miatt. A török vezetés a Bloomberg szerint egyre frusztráltabb az évtizedek óta tartó pályázatban elért előrelépés hiánya miatt.

Forrás: oroszhirek.hu

Törökország hivatalosan is kérelmezte a csatlakozását a BRICS-országok csoportjához, amellyel célja globális befolyásának növelése és új szövetségek kialakítása hagyományos nyugati partnerein kívül.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kormánya szerint a geopolitikai erővonalak egyre inkább elmozdulnak a fejlett gazdaságoktól, így Törökország új diplomáciai irányt keres. Ez a lépés egyúttal Törökország azon törekvését tükrözi, hogy helyet találjon egy többpólusú világban, miközben NATO-tagsági kötelezettségeit is teljesíti – írja a Bloomberg.

Törökország, amely földrajzilag is hidat képez Európa és Ázsia között, már hónapokkal ezelőtt benyújtotta kérelmét a BRICS-hez való csatlakozásra. A háttérben részben az EU-tagsági törekvések kudarcai és a NATO-beli szövetségesekkel fennálló nézeteltérések állnak.

Erdogan szerint Törökország akkor válhat erős országgá, ha egyszerre javítja kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal. Ezt az álláspontját a hétvégén, Isztambulban tartott beszédében is megerősítette: „Törökországnak csak akkor lesz haszna, ha mindkét iránnyal javítja kapcsolatait, más módszerek csak ártanak.”

A BRICS, amely korábban Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalta magában, az elmúlt időszakban négy új taggal bővült: Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Egyiptom csatlakoztak a csoporthoz. Szaúd-Arábia is meghívást kapott, de egyelőre még nem döntött a csatlakozásról.

A BRICS további bővítése várhatóan a 2024. október 22-24. közötti oroszországi, kazanyi csúcstalálkozón is napirendre kerül, ahol olyan országok csatlakozása is szóba kerülhet, mint Malajzia, Thaiföld és Törökország szoros szövetségese, Azerbajdzsán.

A BRICS csoportosulás önmagát a Nyugat által dominált intézmények, például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alternatívájaként pozícionálja. Az új tagok számára lehetőség nyílhat a csoport fejlesztési bankjának finanszírozásához való hozzáférésre, valamint politikai és kereskedelmi kapcsolataik szélesítésére is.

Erdogan kormánya hosszú ideje vádolja a nyugati országokat azzal, hogy hátráltatják Törökország önálló védelmi iparára és erős gazdaságra vonatkozó törekvéseit. Az elnök többször is sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, hogy az öt állandó tag bővüljön, és érdeklődését fejezte ki a NATO riválisaként létrehozott Sanghaji Együttműködési Szervezethez való csatlakozás iránt is.

Törökország BRICS-tagsági törekvése új korszakot jelenthet az ország globális politikájában, amely az erőegyensúlyok változásaira reagálva próbálja megerősíteni pozícióját egy mindinkább multipolárissá váló világban.

Forrás: www.portfolio.hu