Egészen a török korig utazhatnak vissza az időben az érdeklődők május 17-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a Családdal a múzeumban rendezvénysorozat részeként Török kori mindennapok címmel rendeznek interaktív foglalkozást családok számára.
A történelem izgalmas korszakai, eseményei – például a Seuso világa, a három részre szakadt Magyarország, Mátyás király országa vagy éppen a lovagok és a várkisasszonyok élete – iránt érdeklődő iskolások és családtagjaik számára indított interaktív családi foglalkozásokat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Családdal a múzeumban címmel.
A rendezvénysorozat következő része Török kori mindennapok címmel május 17-én 10.30-kor várja az érdeklődőket. A programon való részvétel regisztrációval és a jegy előzetes megvásárlásával lehetséges.
Egy kisváros 25 000 lakosa akaratlanul is betépett, miután a rendőrség több tonna lefoglalt kannabiszt égetett el a város közepén.
Április 18-án a török hatóságok több mint 20 tonna lefoglalt kannabisz elégetését hajtották végre Lice településen, aminek következményeként a város levegője erősen átitatódott fűfüsttel. Legalább öt napon keresztül az emberek nem tudták kinyitni az ablakaikat, és igyekeztek nem kimenni az utcára, attól félve, hogy a levegővétel által elszédülnek, hányingerük lesz vagy hallucinációkat tapasztalnak.
Az elégetett kannabisz értéke 10 milliárd török líra volt (kb. 94 milliárd forint), a mennyiség pedig pontosan 20 tonna 766 kiló 679 gramm – ezt 2023 és 2024 során foglalták le Diyarbakır tartomány különböző részein.
Napok óta a drog szaga lengi be a kerületet. Nem tudjuk kinyitni az ablakainkat. A gyerekeink megbetegedtek, állandóan kórházba járunk – panaszkodott egy helyi lakos.
A Yeşil Yıldız Egyesület elnöke, Yahya Öğer elmondta, hogy bár fontos előrelépés történt a drogok elleni harcban, a kannabisz megsemmisítésének módja hibás volt. Kiemelte, hogy a fűvel töltött zsákokat úgy rendezték el, hogy kiadják a város nevét (LICE) égő betűkkel, ami csak tovább súlyosbította a helyzetet.
A török alkotmánybíróság elé vitt egy kóbor kutyák kezelésére vonatkozó tavalyi törvényt a török ellenzék, ám nem járt sikerrel. A hivatalos indoklásra még várni kell, mindenesetre érvényben maradnak azok az előírások, amelyek szerint azokat a kutyákat, akiket 30 napon belül nem fogad örökbe senki, el kell altatni. Az orosz alkotmánybíróság tavaly egész másképp döntött egy hasonló ügyben.
Egyhangúlag elutasította a török alkotmánybíróság azt az indítványt, amely a kóbor kutyák eutanáziájára vonatkozó, tavaly elfogadott törvény megszüntetését kezdeményezte. A kérelmet a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) nyújtotta be, állatjogi csoportok támogatásával. Az alkotmánybíróság a Balkan Insight szerint csak később tesz közzé egy részletes indoklást a döntéssel kapcsolatban.
A török parlament 2024 júliusában szigorított az utcán kóborló ebek befogására és ivartalanítására vonatkozó szabályokon. Az új előírások értelmében azokat a kutyákat, akiket 30 napon belül nem fogad örökbe senki, el kell altatni. Az agresszív, valamint a kezelhetetlennek tartott betegségben szenvedő kutyák pedig még ezt a türelmi időt sem kaphatják meg.
„Állatok százai – a pontos számot nem tudjuk – pusztultak már el a törvény miatt. Egy olyan törvény miatt, amely nem a közérdeket szolgálja” – reagált az Ankara Barosu török ügyvédi kamara az alkotmánybírósági döntésre.
A testület szerint a kóbor kutyák eutanáziájáról szóló törvény ellentétes az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Állategészségügyi Világszervezet szabványaival. Ráadásképp az ENSZ környezetvédelmi programjával és az állatok jogairól szóló nemzetközi megállapodásokkal is szembemegy.
Kormányzati becslések szerint Törökország utcáin négymillió gazdátlan kutya kóborol, miközben az országos menhelyek legfeljebb 90 ezret tudnak befogadni.
A török országvezetésnek azért kutyatámadások és a kóbor kutyák okozta közúti balesetek miatt vált sürgetővé a szigorítás ebben a kérdésben. Idén például egy kétéves gyerek halt bele kóbor kutyák támadásába a közép-törökországi Konyában. A kislány halála miatt büntetőeljárás indult, az önkormányzati dolgozók pedig elkezdték begyűjteni a városban a kóbor kutyákat. Az ügyben Recep Tayyip Erdogan török elnök is felszólalt: azt mondta, hogy a kormány „határozott lépéseket tesz a törvény végrehajtása érdekében” – idézi a Euronews. Ígéretet tett ugyanakkor Ali Yerlikaya török belügyminiszter arra, hogy az ország egészében érvényt szerez a tavaly elfogadott törvénynek.
Nem lehet pontos számot adni arra, hányan veszítették életüket a Berlint kettészelő, 1961. augusztus 13-án felépült, három méter magas falnál, ami a város megosztottságának szimbóluma volt 1989-es leomlásáig. Pontos adatot azért sem könnyű megadni, mert többféle nyilvántartás létezik, de az biztos, hogy az egyik legmegrázóbb haláleset ötven évvel ezelőtt, 1975. május 11-én történt.
Çetin Mert az ötödik születésnapján a Spree folyó partján, a nyugat-berlini Kreuzberg városrész Gröbenufer (ma May-Ayim-Ufer) nevű utcájában játszott környékbeli gyerekekkel. A török származású fiú már megkapta ajándékul az új cipőjét, a család piknikezni készült a vasárnap délután hátralévő részében, és amíg a szülők készülődtek, Çetin labdázott. A labda viszont bepattant a vízbe, ahonnan egy bottal próbálta kipiszkálni, de belecsúszott a folyóba.
A nyugat-berlini mentőalakulatok 12 óra 30 perckor már ott voltak a helyszínen, de a folyó ezen szakasza teljes egészében Kelet-Berlinhez tartozott. A nyugatiak közül senki sem merte elkezdeni a mentést, mert attól féltek, rájuk lőnek. A keletiek 13 óra 10 perckor érkeztek a helyszínre, a fiú holttestét szűk egy órával később a búvárok meg is találták, de már nem tudtak segíteni rajta.
Azt akkor még senki sem tudhatta, csak a későbbi Stasi-aktákból derült ki: két határőr, úgynevezett felderítők, épp ezt a partszakaszt figyelték, ahol Çetin Mert a vízbe esett, sőt, le is fényképezték a balesetet. Mivel azonban nem volt kommunikációs kapcsolatuk, csak sokkal később jelentették az esetet. Ha időben közbelépnek, megmenthették volna a fiú életét, így viszont nem volt erre esély.
A holttestet a család dühös tiltakozása ellenére sem adták át a nyugati oldalra, csak négy nappal később kapták meg, utána tudták eltemetni. Már akkor sokakat felháborított ez a kegyetlen bánásmód, és tiltakoztak is emiatt.
A baleset helyszínén, az Oberbaum hídnál a következő napokban heves tiltakozások törtek ki a keletnémet rezsim ellen. A keletnémet titkosrendőrség tinédzserekről jelentett, akik azt skandálták:
„Gyilkosok, gyilkosok, gyerekgyilkosok!”
A megemlékezés tömegtüntetéssé alakult át, a török kolónia kétezer tagja gyűlt össze, ők szórólapokat is osztogattak, amire ezt a szöveget írták: „Le a szégyenfallal – Le a gyilkos kommunizmussal!”
Tragikus, de megkapóan lírai mesét láthatott a közönség az Isztambuli Városi Színház előadásában a 12. MITEM programjában. Az Ararát-hegy legendáját azzal a szándékkal hozta el a török társulat, hogy egy kicsit ízelítőt mutassanak nekünk a török kultúrából, miután legutóbbi találkozásunkkor, egy éve a Háború és békével érkeztek Budapestre.
Új színeket villantott fel az idei találkozón az Isztambuli Városi Színház, amelynek társulata ezúttal egy olyan mesével jött el Budapestre, amely a török kultúra legmélyebb rétegeiből táplálkozik. Ugyanakkor mégis kortárs, hiszen a 2015-ben elhunyt török irodalmi nagyság, Yaşar Kemal regényének feldolgozásán alapszik az előadás. Az írót egyébként számos irodalmi díjjal ismerték el és Nobel-díjra is jelölték. Fontos megjegyezni, hogy kurd származásúként többször kiállt, felemelte szavát a kurd elnyomással szemben, emiatt rövid időre külföldre is kényszerült a pályafutása alatt.
Az Ararát legendáját 1970-ben írta meg Yaşar Kemal, magyarul pedig 2012 óta olvasható. A szép, ám végül tragikumba forduló szerelmi történetet sajátos szimbolika szövi át, amelynek központi figurája egy ló alakja, ezt az állatot az légies, fehér, fátyolszerű szövetekből alkotják meg az előadás készítői, mozgatója pedig szinte táncmozdulatokkal jeleníti meg. A mitikus ló fontos szerepet tölt be a történetben, hiszen ennek a négylábúnak az „eltulajdonítása” robbantja ki a konfliktust Ahmet és a pasa között, akinek lányába, Gülbaharba a főszereplőnk beleszeret. Izgalmas végiggondolni, mi mindent szimbolizálhat ez a lóalak, de legfőképpen talán mégiscsak a szabadság jelképének tekinthető, ez vonatkozhat a népre, de az egyéni sorsra is, hiszen Ahmet a tömlöcben talál rá szerelmére. A különös, mítoszok övezte hegy, az Ararát, amely Törökország, Örményország és Irán határán helyezkedik el, történetünkben a vad hegyi kurdok lakhelye, a szabadság tehát rájuk is érthető, akik az oszmán pasával konfliktusba kerülnek. Az itt élők „a fájdalom hegyének”, törökül Ağrı Dağınak hívják azt a csúcsot, amelyen valószínűleg Noé bárkája is megfeneklett, a titokzatos, megközelíthetetlen hegyorom szintén mítoszhordozó.
Hazaért Bostonba az amerikai Tufts Uiversity török származású hallgatója, Rümeysa Öztürk, akit a politikai véleménye miatt több mint hat héten át tartottak fogva egy louisianai bevándorlási központban, írja a Guardian.
Szombaton, a bostoni Logan repülőtéren Öztürk újságíróknak azt mondta, örül, hogy visszatérhet tanulmányaihoz, noha az elmúlt időszak rendkívül megterhelő volt számára. „Az elmúlt 45 napban elvesztettem a szabadságomat és az oktatásomat is, pedig ez kulcsfontosságú időszak a doktori kutatásaimban. De mérhetetlenül hálás vagyok a sok támogatásért, kedvességért és odafigyelésért” – mondta, hozzátéve, hogy folytatja jogi küzdelmét:
Elon Musk közösségi oldala, az X (korábbi Twitter) letiltotta Ekrem İmamoğlu letartóztatott török ellenzéki vezető és isztambuli polgármester fiókját, írja a Politico.
A Törökországot irányító Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb politikai riválisának tekintett polgármestert március 19-én tartóztatták le egy korrupcióhoz és terrorizmushoz kapcsolódó vizsgálat részeként. Az események után tömegtüntetéseket tartottak Isztambulban, de a kormány következetesen kitart azon álláspontja mellett, hogy a török igazságszolgáltatás függetlenül és politikai beavatkozás nélkül működik.
Az X csütörtökön közölte, hogy a tiltás az Erdoğan-kormány utasítására történt, és jogi úton megtámadták a döntést. „Határozottan nem értünk egyet a bírósági végzéssel” – áll a vállalat globális kormányzati kapcsolatokért felelős csapatának bejegyzésében. A bejegyzésében jelezték: ha nem tesznek eleget az utasításoknak, akár teljesen le is kapcsolhatják a platformot Törökországban. A tiltás feloldásáért indított perek évekig elhúzódhatnak, addig pedig az érintett fiókok elérhetetlenek lesznek.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
