![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A keresztények ösztönzésére a vár és város lakosai Eszék, Dárda, Szerém vidékét pusztítani kezdették. Végre a 950. esztendőben Szulejmán szultán Valpo várát meghódítván, Siklós vára felé fordította gyeplőjét, és ostrom alá fogta. Mikor Szulejmán Siklós völgyében sátorát felállította, hét napig igen heves harc volt, s hála istennek, azon évben Rebi-ül-ákhor hó 4-ik napján (1543. július 7-én) az alsó várat Allah segítségével elfoglalta.
Hozzávalók: – 8 db hosszúkás paprika -1 teáskanál kömény -1 teáskanál csípős pirospaprika -1 teáskanál pirospaprika -1 csokor petrezselyem -1 közepes fej vöröshagyma -4 paradicsom -1/2 kg darált bárányhús. -só -pide -lapos nyársak 
Hozzávalók: 1 kg bárányhús 5 dkg margarin 25 dkg újhagyma 3-4 paradicsom 15 cikk fokhagyma 1 csokor kapor 50 dkg burgonya só
A bölcsőtől a sírig tartó életút szokásainak sorában a házasság kiemelkedik, hiszen az élet egyik beteljesülési formáját, az élet továbbadásának lehetőségét, a szaporodást célozza. A szokássort úgy rendezi és örökíti át a rítus, hogy minden mozzanat, jel és jelzés az egyesülést célozza.Tekintettel arra, hogy a párválasztásnak különféle módjai ismertek, és az általánosnak mondható, hogy a fiatalok a szülői akaratból kerülnek össze, ha kölcsönös szimpátia van is a két fél között, azt nem mondhatni, hogy ismerik egymást.
Alig zárult le a hétéves háború, már 1763-ban újabb trón megürültével újabb „örökösödési” küzdelem indult meg, és vonta maga után a következő háborút. Az év október 5-én elhúnyt ugyanis az a III. Ágost lengyel király, aki ll. Frigyes Ágost néven szász választófejedelem is volt.
„Türckischer Bethlehem und Mohamedanischer Gabor” címen jelent meg egy Habsburg-párti röpirat Bethlen 1619–21. évi hadjárata alkalmából, azzal a céllal, hogy az európai közvélemény előtt befeketítse a „keresztény” császárra „pogány” segítséggel támadó erdélyi fejedelmet.
A felszabadító háború egyik legszembetűnőbb jelensége a török seregek sorozatos csatavesztése. Mivel fegyverzetét és felszerelését tekintve a török hadsereg semmivel sem maradt el az európaiaktól, ugyanakkor létszáma jelentősen nagyobb volt, a jelenség érthetetlennek tűnhet és magyarázatra szorul.
A mohácsi katasztrófa sokk-hatása ötödfél század múltán is fájó seb nemzeti tudatunkon, s főként nemzeti büszkeségünkön. Költők, szépírók, tudósok százai vetik fel újból és újból a kérdést: miért kellett a „nagy volt hajdan a magyar” nemzetnek egyetlen csatában századokra eljátszani önálló államiságát.
A magyar ferencesség kora újkori történetét vizsgáló kutatónak számos, a forrásviszonyok szűkössége és a források utólagos retorikus konstrukciója által támasztott nehézséggel kell megküzdenie.
Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997. A neves történész könyve új szemszögből közelíti meg Magyarország és ezen belül elsősorban a hódoltság 16–17. századi történelmének máig vitás kérdéseit, új feltevéseket és alternatívákat kínál a megoldásra váró problémák felgöngyölítéséhez.
