2025. május 14.
Türkinfo Blog Oldal 1306

Székesfehérvár a 15 éves háború időszakában

image descriptionAz 1543-ban török kézre került Székesfehérvár mozgalmas időszakot élt meg az ún. hosszú vagy 15 éves háborúban (1593-1606). Szinán nagyvezír 1593-ban indította meg a háború első hadjáratát, és október első felében elfoglalta Veszprémet és (Vár)Palotát.
A nagyvezír Kászim napjának (október 26) közeledtével elvonult. Ekkor a Habsburg-csapatok ellentámadásba lendültek a Dunántúlon és a Felvidéken. A dunántúli hadjáratot Ferdinand von Hardegg győri főkapitány vezette 18 ezer fős sereggel (végvári és megyei csapatok, osztrák és morva segélyhad). A sereg haditanácsa úgy döntött, hogy Székesfehérvárt kell meglepetésszerű támadással elfoglalni.

A császári-királyi had október 31-én ért Székesfehérvárhoz. Két oldalról indítottak támadást a várost övező külvárosok ellen november 1-én hajnalban. Herman Jörger két ezer német gyalogossal a Budai (új nevén: Besli) külvárost rohamozta meg, míg Huszár Péter pápai kapitány az Ingovány (új nevén: Bég) külváros ellen indított rohamot 3 ezer gyalogossal és 300 huszárral. Utóbbinak sikerült betörnie a Sóstói-kapun át az Ingovány külvárosba. Huszár Péter erősítést és további ágyúkat kért, hogy megkísérelje a támadást a belső város ellen. Hardegg engedélyezte az akciót aznap éjfélig. Huszár támadása csak a külváros feldúlását eredményezte, a várbeli török tüzérség megakadályozta abban, hogy behatoljon a belső várba. Így a Székesfehérvár elleni „villámakció” nem járt sikerrel, és 300-400 fős vesztesége volt a királyi csapatoknak. Hardegg november 2-án megkezdte a visszavonulást.

Részletek

2013-11-02

A Szentszék és a hódoltsági missziók

Lateranspalast_1A reformáció diadalútja a hódolt országrészben volt a leglátványosabb. A török előrenyomulás miatt a katolikus egyházi struktúrák pusztulása még könyörtelenebbül ment végbe, mint a királyságban. Az így keletkezett űrt a lutheri, majd helvét szellemben prédikáló lelkészek és tanítók töltötték ki: az 1540-es évektől kezdve a hódolt mezővárosok és falvak sorra csatlakoztak a reformációhoz.
A 16. századot katolikus egyháztörténészeink joggal nevezik az „elesettség századának”. A középkor végén megindult az egyházi intézményrendszer válsága, amelyet Magyarországon csak kevéssé ellensúlyoztak az alulról induló reformtörekvések. A bomlás folyamatát az 1500-as évek első felében a török előrenyomulás, a közép- és nagybirtokosok önállósulása és a reformáció rohamos terjedése tették teljessé. A becslések szerint 1600 körül az ország 3,5 millió keresztény lakosának 85-90%-a tartozott valamely protestáns felekezethez.A katolikus egyház a három részre szakadt Magyarország törökök által megszállt területein volt a legrosszabb helyzetben. Az iszlám vallásjog szerint a zsidók és keresztények fejadó fizetése ellenében élet- és vagyonbiztonságot élveztek, megtarthatták vallásukat és helyi intézményeiket. Ennek ellenére természetesen több tekintetben alárendelt helyzetben voltak a muzulmánokhoz képest, számos öltözködési és viselkedési korlátozással kellett magukat az igazhitűektől megkülönböztetniük, és a vallásgyakorlat szempontjából is több megszorítással (például templomépítési tilalom, harangok tiltása, vallási szertartások külsőségeinek szabályozása) kellett számolniuk. Az oszmán törvények tehát nem lehetetlenítették el az egyházi életet a megszállt országokban, de a gyakorlatban minden a központtól igen távoli helyi hatóságok jóindulatán vagy önkényén múlott.

Részletek

2013-10-31

A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok

39893Az Eger nagyszerű védőiről szóló film forgatásában családilag is érintett vagyok. Nagybátyámat az 1967-1968-ban teljesített katonai szolgálata alatt vezényelték ki a pilisborosjenői forgatás helyszínére. Itt a laktanyai bezártság helyett török ruhában vitézkedhetett, rohamozhatta újra és újra a (díszlet)várat. Elmondása szerint bár ez igencsak fárasztó volt, ám rendkívüli és felejthetetlen élményt is jelentett számára.
Ezt az időt arra is kihasználta, hogy egy fényképezőgéppel megörökítse magát és társait a forgatás szüneteiben. Ha a filmkockákat valaha elő is hívta, a papírképek elvesztek, hagyatékából azonban a negatívok megmaradtak, és újra előhívva a Múlt-kor 2013. évi nyári számában közölve mutatták meg a statisztaélet vidám pillanatait.

Részletek

2013-10-24

Nem kell a kézcsók a Közel-Kelet valódi urának

20130927-qasem-soleimani-az-irani-iszlam12Az ő kezében van Irán mellett Irak, Libanon és Szíria, közben pedig éli a példás családapák hétköznapjait szerény teheráni otthonában. A halkszavú tábornok körül megfagy a levegő, ha belép a szobába, de nem szereti, ha kézcsókkal köszönnek neki. Legalább 30 éve folyamatos háborúban él, és ha kell az ellenségtől lop kecskét a bajtársainak. A New Yorker közölt hiánypótló cikket Kasszem Szulejmániról, Irán árnyékvezetőjéről.

Idén februárban Irán legbefolyásosabb vezetői gyűltek össze a teheráni Anim al-Momenin mecsetben. A mecset a város észak-keleti részén, egy speciális, fallal körülvett lakóparkban van, ahol Irán katonai elitje, a Forradalmi Gárda vezető tisztségviselői laknak. A világtól elzárt szakrális helyen a Forradalmi Gárda különleges alakulatának, a Quds Force egyik hős veteránjának a temetését tartották, aki rejtélyes körülmények között halt meg valahol Bejrút és Damaszkusz között félúton. A férfi nem turistáskodni indult a szír fővárosba, hanem többezer Quds-os társával együtt az Aszad-rendszer támogatására.

A temetésen régi síita szokás szerint a gyászolók a mellüket döngölték, miközben a társuk iráni zászlóba tekerve feküdt a mecset közepén. Az első sorokban olyan emberek rótták le tiszteletüket, mint a Forradalmi Gárda vezetője vagy a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah parancsnoka. A második sorban viszont ott térdelt a mecset szőnyeggel borított padlóján Kasszem Szulejmáni tábornok is, a Quds Force vezetője. Az alacsony, őszhajú, ápolt szakállú férfi magabiztosan nézett maga elé. Ő küldte halálba a középen fekvő katonát, akivel korábban együtt harcoltak a nyolcmillió áldozatot követelő iráni-iraki háborúban.

Részletek

2013-10-14

Szum – Timúr és Damasz

00000678Szum a neve Üzbegisztán hivatalos pénzének. Önmagában nem ér sokat, egy forint például nagyjából 10 szum, de ilyen pénzegység nem létezik, a legkisebb 100-as, de igazán 500-nál kezdőd értékké válni. Ennyiért engednek be ugyanis a nyilvános illemhelyekre. (Sajnálatos módon ezek 60-70 százaléka talponálló, pontosabban csak leguggolásra alkalmas.) Az ezreseket gyerekek és öregek is olyan gyorsasággal pörgetik az ujjaikkal, majd mint a pénzszámláló gépek. Ezer szumért viszont már kapható egy tea.

Dzsingisz kán unokája

Mindez azonban nem akadályozza a turistákat, hogy egyre nagyobb számban látogassanak ebbe az országba, ahol annak idején a híres Selyemút legfőbb állomásai voltak: Szamarkand, Buhara, Taskent és Híva. Mondhatnánk a történelem és a legendák országa, Timur Lenk hazája. „Lenk”-nek, sántának, csak azért hívták mert egy csatában összetört a lába és rövidebbre forrt össze, mint a másik. Gyalog viszont keveset járhatott, mert állandóan lovon ült a sok-sok csatában, hiszen mint Dzsingisz Kán unokája majdnem olyan nagy birodalmat „hozott össze”, mint a nagypapa. A legérdekesebb legenda azonban a halálához, illetve a barnás színű kőkoporsójához fűződik, amit a Mauzóleumában ma is meg lehet tekinteni. Úgy tartották: ha kinyitják Timur nyughelyét, háború zúdul a világra. És lőn. 1941 nyarán felnyitották a szarkofágot, hogy Geraszimov orosz professzor módszerével rekonstruálják az arcát, ami meg is történt. (Ez az arckép egy nagyon kemény, valóban uralkodásra termett férfi vonásait őrzi. Azt már a korabeli leírásokból tudni, hogy vörös szakálla volt.) Viszont ahogy felnyitották a koporsót, másnap a németek megtámadták a Szovjetuniót.

Részletek

2013-10-07

A török hadászat periódusai

nikapoly 13961. periódus: (1356-1453)

Az oszmán állam történetében döntő jelentősége van Gallipoli elfoglalásának 1356-ban, mert a birodalom ekkor szerezbiztos átjárót Európába. Az eseményt követő években a török gyors egymás utánban foglalja el Bizánc kelet-ruméliai, tráciai és kelet-macedóniai birtokait, megszállja a Balkán.hegység átjáróit és 1383-ban Szófia elfoglalásával már Bulgáriában is mebveti a lábát. Az elfoglalt területeket Rumélia néven a birodalomhoz csatolja (…)

A kilencvenes években, Bulgária leigázása után elérik a Duna vonalát és Vidin, Nikápoly, Szisztov, valamint Szilisztra elfoglalásával fontos átkelőhelyekre tesznek szert Havasalföld felé. Ebben az időben Szerbiában Üszküböt foglalják el és teszik szandzsák székhellyé.

A terjeszkedést a mongol támadás szakítja meg egy időre, hogy azután a Duna-balparti Gyurgyevo (1416), a macedóniai Szaloniki (1430), az albániai Janina (1431) és a szerbiai Krusevác (1434) elfoglalásával folytatódjék.

Részletek

2013-10-04

Az oszmán török állam berendezkedése

osmanli_askeriA Török Birodalom hadserege a korabeli világ legnagyobb fegyveres ereje volt. A török sereg állandó, reguláris magja a 16. század elején 100 ezer körülire becsülhető, amihez háború esetén több tízezer főnyi irreguláris csapat is csatlakozott. Természetesen a nagyobb hadjáratokban sem vett részt az egész haderő, egy-egy támadó török sereg létszáma így is elérhette az 50-60 ezer főt, ami a korabeli Európában utolérhetetlen teljesítménynek számított.

A hadsereg egyik pillérét a könnyűlovas szpáhik jelentették, akik katonai szolgálatuk fejében javadalombirtokot kaptak a szultántól. A szpáhi – ellentétben az európai katonáskodó nemességgel – foglalkozását “hivatásszerűen” űzte, javadalma katonai teljesítményétől függött; továbbá bárhol és bármikor hadra fogható volt.

Részletek

2013-09-21

Pastirma és manti – helyzetjelentés Anatólia közepéről

pastirma3A pastirma tulajdonképpen egyfajta, érlelt, levegőn szárított „sonka”, marhahúsból. A következőképpen készül: nagyobb darab marhahúst erősen besóznak, és szögletes edénybe fektetve, nagy kövekkel lenyomkodva préselik. Ebben a sópácban tölt két napot a hús.

A minap munkaügyből kifolyólag Törökországban jártam, a Jóisten háta mögött, Anatólia egy közepes városában, Kayseriben. Az itt szerzett, ételekkel kapcsolatos tapasztalatokat próbálom megírni jelen blogbejegyzésben, két, nagyon régi helyi különlegességre összpontosítva. Mindkettőt több helyen is megkóstoltam, a polgármesteri díszvacsorától egészen a bazár néhány kispiszkosáig, továbbá részletesen kikérdeztem a témában vendéglátóimat, így azt hiszem, amit egy blog keretei közt tudni érdemes, azt le fogom írni. Előrebocsátom, hogy a kész, tehát feltálalt ételről szóló képek mind Kayseriben készültek; hoztam haza ugyan mindkettőből, de elkészítésre még nem vállalkozom, azt majd máskor, kicsit kibővítve a palettát.

Részletek

2013-09-18

Bátorították a doppingolást az ókori görögök

39664Nemhogy tiltották, bátorították a teljesítményfokozó szerek használatát az ókori Hellászban – mutattak rá régészek a törökországi Magnesiánál feltárt leletek nyomán.

Asafa Powell azt gondolhatja: bárcsak kétezer évvel ezelőtt élt volna. A 100 méteres síkfutás korábbi világcsúcstartó jamaicai sprintere egyike volt azon számos sportolónak, akinek a szervezetében tiltott szereket mutattak ki egy nemrégiben kirobbant doppingbotrány során. Minden bizonnyal más megítélésben részesült volna a karibi ország ünnepelt sztáratlétája, ha az ókorban versenyez, hiszen ami miatt ma megdöntötték szobrát, azért Hellászban pajzsa emelték volna.

Ezt állítják azok a régészek, akik a törökországi Aydın tartományban (Égei-tengeri régió) végeztek ásatásokat. Az ókori Magnesia lakói ugyanis a középkorban fájdalomcsillapítóként alkalmazott, szelleműző hatásúnak vélt mandragóra főzetek készítettek, növelve vele a sportolók teljesítményét, amiért nemhogy elítélték őket, inkább elismerésben volt részük – nem beszélve az atlétákról.

Részletek

2013-09-17

Csak 1867-ben (!) szabadult fel végleg Nándorfehérvár

39591Szerbia fővárosának, a félhold véglegesen 1867-ben tűnt el a fellegvár falairól, amikor kivonult a török helyőrség.

A balkáni oszmán török terjeszkedés a 15. század elejétől jelentett közvetlen fenyegetést a Magyar Királyság számára, az ország védelmének kulcsa a Duna és a Száva összefolyásánál fekvő Nándorfehérvár volt. A várat 1440-ben, majd 1456-ban is sikertelenül ostromolta meg II. Mehmed török szultán, a Hunyadi János nevéhez fűződő 1456-os nándorfehérvári diadal után a török előrenyomulás elakadt. A Hunyadi Mátyás alatt fénykorát élő Magyarország évtizedekig sikerrel állta a hódítók útját, de Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után, az egymással szembenálló érdekcsoportok viszálya miatt a magyar állam végzetesen meggyengült. Nándorfehérvárt 1521-ben elfoglalta I. Szulejmán török szultán, aki öt évvel később a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csatában döntő vereséget mért II. Lajos király hadaira.

A török uralom alatt a magyarországi hadszíntértől immár biztonságos távolságra fekvő Belgrád szandzsák székhely lett. A kereskedelemben is fontos szerepet betöltő város népessége és gazdagsága gyarapodott, mecsetek és fürdők épültek, százezernél több lakosával az Oszmán Birodalom második legnagyobb európai városa lett a főváros, Isztambul után. A városban élő szerbek 1594-ben fellázadtak a török uralom ellen, de a felkelést véresen leverték.

Részletek

2013-09-06

1...1 3051 3061 307...1 392Page 1 306 of 1 392
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020