2026. május 3.
Türkinfo Blog Oldal 128

Belopta magát a szívembe, mondja a Székelyföldet magyar nyelven népszerűsítő török influenszer

Kép forrása: Instagram

Különös dologra lettem figyelmes a közösségi médiában, egy fiatal török srácra, aki időről-időre Erdélyből és Székelyföldről jelentkezik be, és székely zászlóval a kezében, magyar nyelven mesél a követőinek a helyi gazdag történelmi, kulturális örökségről. A Németországban élő Melik Şah Ünsal nem csak a török, hanem a magyar történelemnek is rajongója, Székelyudvarhelyet tartja a legszebb erdélyi városnak, Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő pedig számára követendő példa.

Sikerült utazásai közben elcsípnem a harmincnégy éves Melik Şah Ünsalt, aki érdeklődésemre elmondta, Németországban született, török családban, első fiúgyermekként. Mindig érdekelte a történelem, gyerekkora óta bújja a történelemkönyveket, ezért nem volt kérdés számára, hogy a berlini egyetemen a török történelemről tanuljon, a turkológia szakon, melynek a török hagyomány és a nyelv áll a középpontjában. Állítása szerint a török, a német és a magyar nyelv mellett még másik három nyelven beszél, így fordítóként dolgozik, ha épp nem apjával közös vállalkozásával, egy könyvelői irodával van elfoglalva.

Melik erdélyi útja során ellátogatott többek között Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre, de kisebb településekre is, mint Parajd, Székelyderzs, Kisgalambfalva vagy Tusnádfürdő. Azt mondja, azokat a helyeket kereste föl, amelyekről könyveiben vagy az interneten olvasott, netán az emberektől hallott. Közösségi médiás ismerősei ugyanis gyakran felhívják a figyelmét arra, hogy környékükre érdemes ellátogatnia, mert van ott régi temető, sírhely, csatahelyszín vagy épület. „Többször előfordult már, hogy az emberek vendégségbe hívtak magukhoz, mivel követik a munkásságom. Ilyenkor szeretnének megmutatni egy-egy helyszínt, vagy beszélnek a székelyek és magyarok történelméről. Ennek köszönhető, hogy sok értékes, hagyományát és történelmét őrző és szerető embert ismerhettem meg” – mesélte Melik.

Melik ilyenkor nem csak turistaként jár-kel, hanem egy történész/archeológus kíváncsiságával szemlélődik, és igyekszik elbeszélgetni a helyi emberekkel. Innen újabb és újabb ismeretségekre, információkra tesz szert.

Miért épp Székelyföldet népszerűsíti?

Folytatás

Forrás: transtelex.ro

Yol Ustunde Dikili Tas

Jankovics Marcell csodaszarvas-ábrázolása díszíti az isztambuli tűzfalat

A Színes Város Csoport Törökországban festette meg legújabb murálfestményeit, amelyek Isztambul és Kocaeli városát színesítik. A magyar–török kulturális évad részeként Isztambulban Egyed Gábor tervei alapján Jankovics Marcell csodaszarvas-alakja elevenedik meg a tűzfalon, míg Kocaeliben Váczy Enikő tervei alapján világhírű magyar találmányok színesítik a köztereket.

Forrás Színes Város Csoport

A Színes Város Csoport murális projektje a magyar–török kulturális évad részeként valósult meg. Az évadot a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából hirdették meg, a programsorozat egy teljes éven át kínál változatos kulturális programokat mindkét országban. A projekt szakmai partnere a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Isztambul.

A Színes Város Csoport alkotásai

Isztambulban egy kulturális központ falát színesíti a Színes Város Csoport legfrissebb alkotása, amely a Csillagösvény címet kapta. 

A murál tematikája a magyar mozgókép, ezen belül is a magyar animáció, melyet Jankovics Marcell emblematikus világával idézett meg Egyed Gábor, a falfestmény tervezője. A csodaszarvas legendáját ábrázolja a murál, amely kiemelt mondakör mind a magyar, mind a török mondavilágban.

Az ősmagyar törzsek vándorlásai során számos más törzzsel találkoztak, így gazdagítva egymás kultúráját. A csodaszarvas maga a vándorlás mitológiája. Ez a kulturális kapcsolat a török–magyar összefonódás egyik ősszimbóluma. Az ősi török törzsek egyikét tokuz boynuzlu (kilenc szarvas) néven is említik. A murál az ősi népek tengeri birodalmát és az égboltot ábrázolja, miközben a szarvas ágas-bogas agancsa a török népek rokonságára utal. 

***

Kocaeli városában, egy hídpilléren kapott helyet a Színes Város másik törökországi alkotása, a magyar innovációkat megjelenítő mű Váczy Enikő tervei alapján készült el. 

Forrás és részletek

Török hónap a FiDO-ban

Kép forrása: facebook

Melyik kultúra kapja a novembert? A török, tehát a török kultúra különböző aspektusaival lehet ismerkedni.

Más országok, népek kultúráit ismerhetik meg a helyi fiatalok úgy, hogy a körúton sem kell átmenniük.

Forrás: jozserfarosi ujsag.hu

Programok: facebook

A magyar turkológia szerepe a magyar őstörténet, középkor és kora újkor kutatásában

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Időpont

2024. november 18. 10.00-16.00 óra között
Helyszín

Humán Tudományok Kutatóháza – Nagyterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Részletek

A konferencián az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által képviselt diszciplínák közül egy kivételével valamennyi részt vesz, nevezetesen az orientalisztika, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a néprajztudomány és a zenetudomány. Az I. osztály olyan kérdésben nyilvánul meg hitelesen, amely a közvéleményt élénken foglalkoztatja, és tudományos előadásokkal reflektál már rég elfeledettnek hitt évszázados tévhitek újjászületésére.

Program

Levezető elnökök: Dávid Géza, az MTA doktora; Fodor Pál, az MTA doktora

10.00–10.10: Megnyitó
Borsos Balázs, az MTA levelező tagja, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke

10.10–10.30: A magyar őstörténet mint a hazai turkológiai kutatások elindítója
Vásáry István, az MTA rendes tagja

10.30–10.50: Újabb eredmények korai török jövevényszavaink kutatásában
Agyagási Klára, az MTA doktora

10.50–11.10: A nyelv mint történeti forrás – a szociotörténeti nyelvészet hozzájárulása a régi török–magyar kapcsolatok kutatásához
Sándor Klára, az MTA doktora

11.10–11.30: Török eredetű személy- és helyneveink (Tudománytörténeti áttekintés)
Baski Imre PhD

11.30–11.50: A közép-ázsiai klasszikus török nyelv és irodalom kutatásának magyar hagyományai
Péri Benedek PhD

11.50–12.10: A honfoglalás kori énekmondás kérdései
Sudár Balázs PhD

12.20–14.00: Szünet

Levezető elnök: Vásáry István, az MTA rendes tagja

14.00–14.20: A magyarországi török hódoltsággal kapcsolatos legújabb történeti kutatások
Dávid Géza, az MTA doktora; Fodor Pál, az MTA doktora

14.20–14.40: A török hódoltság korának régészete és művészete
Gerelyes Ibolya PhD

14.40–15.00: Az együtturalkodás formái a török-mongol steppei hatalomgyakorlásban. Analógia a korai magyar történelem értelmezéséhez
Ivanics Mária, az MTA doktora

15.00–15.20: Párhuzamok A mongolok titkos története és a magyar krónikairodalom között: a vándorlás és az eskü motívumai
Birtalan Ágnes PhD

15.20–15.40: Az Égisten és a korai törökség hitvilága. Az ősi magyar hitvilág lehetséges török kapcsolatai
Dallos Edina PhD

15.40–16.00: A magyar népzene honfoglalás előtti dallamairól
Sipos János PhD

16.00: Zárszó

Forrás: mta.hu

Megrekedt a törökök évek óta tartó gazdasági harca

Kép forrása: www.pxfuel.com

Törökország inflációs rátája a vártnál kisebb mértékben csökkent októberben, ami erősítheti a közgazdászok azon véleményét, hogy az idei évben nem várható kamatcsökkentés.

A hivatalos adatok szerint az infláció októberben 48,6%-ra lassult a szeptemberi 49,4%-ról, miközben a Bloomberg által megkérdezett elemzők 48,3%-os értéket vártak.

A havi árszint, amelyet a jegybankárok különösen figyelemmel kísérnek, szintén csak kis mértékben mérséklődött: 2,88%-ra a szeptemberi 2,97%-ról.

A szezonálisan kiigazított inflációs adatokat, amelyek szintén fontos támpontot adnak a döntéshozóknak, kedden teszik közzé. A török központi bank szeptemberi, vártnál rosszabb inflációs mutatóit követően egyre óvatosabbá vált, és egyelőre nem valószínű kamatcsökkentés.

Az alapkamat március óta változatlanul 50%-on áll, ami a gazdasági növekedés és az infláció közötti egyensúlykeresést tükrözi.

Az isztambuli inflációt mérő mutató szintén magas áremelkedést jelez, ahol

az éves kiskereskedelmi árnövekedés októberben 59,1% volt, ami csak kis csökkenést mutat az előző hónaphoz képest.

Ez arra utal, hogy az infláció a legnagyobb városban még mindig jelentős, ami tovább bonyolítja a központi bank helyzetét.

Fatih Karahan, a török központi bank elnöke a hét végén tartandó negyedéves jelentés során ismerteti majd a bank idei inflációs előrejelzéseit. A jelenlegi előrejelzések szerint az éves infláció várhatóan 42% körül zárulhat idén. A piaci elemzők figyelme azonban inkább a 2025-ös célkitűzésekre irányul, ahol az inflációs előrejelzés jelenleg 14 százalékon áll.

Forrás: www.portfolio.hu

Ne Desem İnanırsın

16,474FansLike
639FollowersFollow