A török labdarúgó-bajnokságban (Süper Lig) szereplő Galatasaray rutinos csatára, Mauro Icardi az Európa-liga alapszakaszának 4. fordulójában térdszalagszakadást szenvedett, így véget ért a 2024-2025-ös idénye.
Az El-alapszakasz 4. fordulójában a török élvonalbeli Galatasaray 3–2-re legyőzte az angol Tottenhamet, de a mérkőzés 85. percében sérülés miatt le kellett cserélni Mauro Icardit. Később kiderült, az argentin csatár térdszalagszakadást szenvedett, így véget ért a 2024-2025-ös idénye.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a csapat sztárigazolása, Victor Osimhen mögött így ki lesz a második számú csatár, hiszen Icardi mellett egyedül a belga Michy Batshuayi bevethető a poszton. Utóbbi egyelőre csak elvétve kapott lehetőséget Okan Buruk vezetőedzőtől, így könnyen lehet, hogy egy-egy mérkőzésen akár a magyar válogatott Sallai Roland is feltűnhet középcsatárként.
Az alapvetően jobb oldalról induló Sallai számára nem is lenne idegen a szerep, hiszen Marco Rossi is alkalmazta már kilencesként a 27 éves játékost. Osimhen korábbi sérülései – vagy esetleges januári távozása – miatt pedig nem is lenne meglepő, ha olykor a több poszton is bevethető Sallai máshol is feltűnne a pályán.
A listavezető Galatasaray a második helyezett Samsunsport fogadja a török bajnokság következő fordulójában.
A Cannes-i Fesztiválpalotában (Palais des Festivals et des Congrès) tartották a 10 részes Hunyadi TV-sorozat világpremierjét a MIPCOM-on, a film-, televíziós és streaming szakma egyik legfontosabb éves seregszemléjén. A telt házas vetítésre a sorozat alkotói, magyar és nemzetközi sztárjai és a producerek a híres vörös szőnyegen érkeztek.
A filmes, televíziós és streaming szakma legnagyobb tartalomgyártói és vásárlói előtt mutatták be a a Beta Film és a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával létrejött Hunyadi (Rise of the Raven) sorozat első részét. A MIPCOM a szórakoztatóipar egy meghatározó eseménye, és ez az első alkalom, hogy az eddigi legnagyszabásúbb magyar televíziós produkciót mélyen megismerhesse a szakmai közvélemény.
A müncheni Beta Film jelentős erőket mozgatott meg a nemzetközi piacon a Rise of the Raven címen futó sorozat promotálására. Koby Gal Raday, aki a Beta Film részéről társproducerként a kezdetektől fogva végigkíséri a projekt minden folyamatát, azt nyilatkozata:
„Nagy örömmel és hálával tölt el bennünket, hogy tegnap a MIPCOM-on sikeresen megtarthattuk a Hunyadi világpremierjét. Hihetetlen élmény volt, hogy a tehetséges színészgárdánkkal és stábunkkal együtt nézhettük végig e különleges sorozat nyitóepizódját az ikonikus Grand Auditorium teremben, telt ház előtt. Ez volt a tökéletes színpad arra, hogy a Rise of the Raven erejét és varázsát a világ közönsége elé tárjuk.”
Letarolta a világ devizapiacait a dollár, miután az elnökválasztás után kiderült, hogy Donald Trump lesz a következő amerikai elnök. A török líra árfolyama az egyetlen kivétel – gondoltuk volna-e az elmúlt években, olvasva az arról szóló híreket, hogy az árfolyam a töredékére csökkent?
Végigverte a világ devizáit az amerikai dollár a Donald Trump győzelmét hozó elnökválasztások eredményével az izmaiban. Egy, csak egy legény maradt talpon. Gondoltuk volna, hogy a török líra az?
Ne gondoljunk menetelésre: a líra 0,2 százalék körüli mértékben erősödött a zöldhasú ellen. Ezúttal ennyi is hatalmas kontrasztot jelent a többiekkel szemben. Szerdán nem csak a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint szenvedték meg a dollár harciasságát, mint általában történik: olyan devizák is egy százaléknál többet gyengültek – ami a devizapiacon nagy zakónak számít –, mint a svájci frank, az ausztrál dollár, vagy az euró.
A líra a kevésbé ellenálló feltörekvők közé tartozik, és az árfolyama az elmúlt években a töredékére gyengült: 2019 átlagában még 5,68 lírát adtak egy dollárért, a napokban már majdnem 34,4-et. Gondolhatnánk, hogy ha a dollár diadalmenete közben egyes feltörekvő piaci devizák nagyot esnek, a törékeny líra nyilván köztük lesz.
Nem ez történt, de ne irigyeljük.
Az eset egyúttal ízelítőt ad arról, hogy a Trump-érában elfelejthetjük a szokásos pénzpiaci reakciókat, sok minden másképpen fog mozogni, mint korábban megszoktuk.
Török, jenki két jó barát: a török líra tisztelgett
A pofozóbábuból úgy lett Babszem Jankó, hogy először is a török állami bankok 500 millió dollár körüli összeget öntöttek a piacra a líra árfolyamának a védelmében – adta hírül a Bloomberg hírügynökség. A piacon így beavatkozni mindenhol tudnak, mondhatnánk, hol a dicsőség?
Nagy árhullámmal szemben devizát költve beavatkozni a piacon nem szokás, mert általában hiábavaló. A török intervenció mégis bejött, lényegében az egész világ ellenében, mivel a piaci szereplők, a fedezeti alapok (hedge fund) szintén elkezdték vásárolni a lírát.
Külföldieknek van értelme líra pozíciókat felvenni, mert a carry (lényegében: kamat) még mindig vonzó és más feltörekvő piaci devizák volatilitása túl magas – idézte a Bloomberg hírügynökség Onur Ilgent, az MUFG Bank isztambuli Treasury vezetőjét, aki hozzátette: a befektetők már korábban is azt gondolták, hogy a lírának jót tehet Recep Tayyip Erdogan elnök jó személyes kapcsolata Donald Trumppal.
A látványosság, amit rendszeresen megemlítenek a különféle görög legendák is, Antalyától alig 80 kilométerre található.
„Van itt egy hatalmas nyílás a föld felszínén, ahonnan a nap minden percében eleven tűz száll fel” – írja A hihetetlen dolgokról című művében Arisztotelész jó barátja, Palaephatus. És nem csak ő: a görög mitológiában és legendákban csak Kiméra-csúcsként emlegetett hegyről, ahonnan 2000 év után ma is lángok csapnak fel, Plinius is írt, méghozzá így: „olyan láng ez, ami nem alszik el sem éjjel, sem nappal.”
Tűnjön bármennyire is valószerűtlennek, a Kiméra-csúcs valóban létezik, és valóban lángol a mai napig is: a törökországi Antalyától mindössze 80 kilométerre fekszik, alig valamivel a város csodálatos partjai fölött, az Olympos Beydaglari Nemzeti Park területén. És bár első látásra valóban földön túli, már-már megmagyarázhatatlan látvány, arra, miért ég itt immár hosszú évszázadok, sőt évezredek óta tűz, létezik nagyon is evilági, tudományos magyarázat.
„Milyen jó kis kebabot csinálhatnánk itt”
Először 1997-ben jártam ezen a környéken – idézi a CNN cikkében Ibrahim Genc túravezetőt, aki a lap újságírójának elmondja, immár 25 éve rendszeresen cipel fel az egykori Kiméra-csúcsra, ma már inkább Yanartas-térségbe turistacsoportokat.
Született török ember révén, a tüzeket látva az volt az első gondolatom, micsoda remek kebabot süthetnénk itt – viccelődik.
A Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium Isztambulban tartott sajtótájékoztatóján mutatta be az ország 2024-es harmadik negyedéves turisztikai eredményeit. Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter elmondta, hogy
2024 első kilenc hónapjában a látogatók száma 9 százalékkal növekedett az előző évhez képest, és elérte a 49,2 millió főt.
A turisztikai bevételek ebben az időszakban 7 százalékkal, 46,9 milliárd USD-ra emelkedtek. Az egy főre jutó átlagos napi költés elérte a 107 USD-t.
Ersoy miniszter a mutatós számok alapján kijelentette:
Az első kilenc hónapban elért eredmények Törökország történetének legmagasabbja, ezért az év végi célunkat 61 millió látogatóra emeltük.
Isztambul és Antalya különösen jól teljesít
Törökország legnagyobb városa, Isztambul több mint 14 millió külföldit fogadott az év első kilenc hónapjában. A látogatószám 7 százalékos növekedést mutatott, és az óváros, Taksim, Karaköy és a Boszporusz mindkét oldalán található nevezetességek több mint 200 országból vonzották a turistákat, Amerikától Európán és Afrikán át Ausztráliáig és Ázsiáig.
Antalya, amelyet „Törökország turisztikai fővárosaként” emlegetnek, több mint 13,3 millió látogatót fogadott, és továbbra is vezeti az keleti mediterrán térséget.
A legfontosabb küldőpiacok folyamatosan növekednek, Kína mindent visz
Oroszország, Németország és az Egyesült Királyság – ezek a törökök legfontosabb piacai, tovább növekedtek, ahogy az utazók tömegesen választották Antalya, Isztambul, Izmir és Muğla népszerű turisztikai célpontjait.
Több mint 5,5 millió orosz választotta Törökországot nyaralási célpontként, ami 6 százalékos növekedést jelentett 2024 január és szeptember között. Ugyanezen időszakban a német látogatók száma meghaladta az 5,2 millió főt, és a német piac 6 százalékkal bővült. Az Egyesült Királyság, Törökország harmadik legnagyobb piaca, 17 százalékos növekedést mutatott, és közel 3,7 millió brit látogatott az országba az év első kilenc hónapjában.
Törökország legnagyobb növekedést Kínában érte el: több mint 312 000 kínai látogatót fogadott, ami 84 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Fotó forrása: Prisma Fotóklub Facebook-oldala- a Maszol.ro portálról
November 8-án 18 órakor nyílik meg a csíkszeredai Prisma Fotóklub és a törökországi Vizuális Kultúra és Fotóművészeti Egyesület közös kiállítása a megyeháza földszinti kiállítóterében.
Rendhagyó éves kiállításra készül a csíkszeredai Prisma Fotóklub. Ezalkalommal a törökországi Vizuális Kultúra és Fotóművészeti Egyesület tagjaival együtt terveznek egy bemutatkozó tárlatot, melynek célja, hogy megismertessék egymással városaikat – Csíkszeredát és Izmirt –, valamint környékük szépségeit, látnivalóit.
A közös kiállítás előzményeihez tartozik, hogy a tavalyi év során az Izmir városát képviselő The Visual Culture and Photographic Art Association (Vizuális Kultúra és Fotóművészeti Egyesület) felkérte a csíkszeredai Prisma Fotóklubot egy testvérklub-típusú partnerkapcsolatra, melynek során a tagok közös fotózásokon és tárlatokon ismerkednek egymással és cserélik ki tapasztalataikat. Ez a kiállítás lesz az első lépés a remélhetőleg hosszútávú és sikeres együttműködés során.
A 2023-ban alapított izmiri egyesület 22 aktív tagot számlál, fotózásokat, workshopokat és fotós túrákat szervez, illetve fotós képzést nyújt a művészet és különösen a fotóművészet iránt érdeklődőknek. Tagjai már négy alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Fotóművészeti Fesztivált Izmirben és számos alkalommal vettek részt különböző országos és nemzetközi fotókiállításokon.
A kiállítás Csíkszeredában mutatkozik be először, és itt november 8–23 között lesz megtekinthető, majd a jövő év folyamán Izmirben is kiállítják.
Myra, mai nevén Demre, Törökország talán legizgalmasabb régészeti lelőhelye, amely az ókori Lükia tartomány egyik legfontosabb városának számított. A várost gazdag történelme, lenyűgöző romjai és szoros kapcsolata Szent Miklóssal teszik vonzóvá a turisták számára.
Myra történelmi áttekintése
Myra, mai nevén Demre, Törökország déli partvidékén, a Földközi-tenger partján fekvő ősi város, amelynek története több ezer évre nyúlik vissza. A város a lükiai civilizáció egyik legjelentősebb központja volt, majd a rómaiak, a bizánciak és az oszmán törökök uralma alatt is virágzott.
Lükiai korszak: Myra a lükiai civilizáció egyik legfontosabb városa volt. A lükiaiakról ismert, hogy kiváló hajósok és kereskedők voltak, és Myra stratégiai fekvésének köszönhetően fontos kereskedelmi központtá vált.
Római korszak: A rómaiak hódítása után Myra jelentősége tovább nőtt. A város Lycia tartomány fővárosa lett, és a római kultúra és építészet jelentős hatással volt a városra.
Bizánci korszak: A római birodalom felosztása után Myra a Bizánci Birodalom része lett. Ebben az időszakban épült a Szent Miklós-templom, amely a város egyik legfontosabb épülete lett.
Oszmán korszak: Az oszmán törökök hódítása után Myra jelentősége csökkent, és fokozatosan elnéptelenedett.
XIX-XX. század: Az ókori romokat feltárták, Szent Miklós templomát átépítették és megindult a turizmus
Szent Miklós és Myra
Szent Miklós, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, Myra püspökeként vált híressé. Az ősi hagyományok szerint Miklós a 3. században született Patarában, de élete nagy részét Myrában töltötte és 52 éven át ő volt a város püspöke. A legendák szerint rendkívül jótékony és nagylelkű ember volt, aki gyakran segített a szegényeken és a rászorulókon. Halála után Myra védőszentjévé vált, és sírja hamarosan zarándokhely lett.
Szent Miklós legendái: Miklóshoz számos legenda fűződik, amelyek közül a legismertebb az, hogy titokban aranyat helyezett egy szegény ember házába, így lehetővé téve számára, hogy lányait férjhez adja. Ebből a történetből alakult ki az a szokás, hogy a gyerekeknek karácsonykor ajándékokat hoznak. Egy másik legenda szerint hajósokat mentett ki a háborgó tengerből, egy harmadik legenda pedig azt meséli el, hogyan kapott egy hajóstól gabonát az éhezőknek és csodatétellel pótolta a kapitánytól kapott zsákokat a fedélzeten, amikor kikötött a végső kikötőben a hajója.
Szent Miklós tisztelete: Szent Miklós tisztelete a középkorban Európa szerte elterjedt, és a mai napig őt tartják a gyermekek, a tengerészek és a kereskedők védőszentjének.
A szent hamvainak elrablása: A 11. században olasz kereskedők elrabolták Szent Miklós hamvait, és Bariba vitték, ahol ma is őrzik őket.
Keddtől egészen péntekig tartanak a forgalomkorlátozások
Magyarország történetének diplomáciai csúcseseményét rendezik Budapesten, a nyugati világ csúcstalálkozójára több mint negyven állam vezetője hivatalos, de nemcsak az uniós tagállamok állam és kormányfői érkeznek fővárosunkba, hiszen itt lesz például a brit miniszterelnök és a török elnök is.
A diplomáciai csúcs miatt a közlekedők jelentős forgalomkorlátozásokra számíthatnak Budapesten – figyelmeztetett a rendőrség.
A november 5-től egészen november 8-ig tartó korlátozások az első napon az V., a VI., a VII, a XIV. és a XV. kerületet érintik, de a következő napokban az egész fővárosban terelésekre és lezárásokra kell készülni.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
