ISTANBUL, TURKEY – JUNE 2: Fenerbahce unveil Jose Mourinho as their new coach in front of fans at Ulker Stadium on June 2, 2024 in Istanbul, Turkey. After the signing ceremony, Coach Jose Mourinho, along with Fenerbahce President Ali Koç, toured all the stands and waved to the fans. (Photo by Seskim Photo/MB Media/Getty Images)
A Bild török forrásokra hivatkozva arról ír, hogy José Mourinho, a török Fenerbahce vezetőedzője felvette a kapcsolatot Cristiano Ronaldóval, s szeretné meggyőzni, hogy igazoljon a csapatához.
Mourinho és Ronaldo még a Real Madridnál dolgoztak együtt, s most a török sajtó, köztük a Fotomac arról ír, a portugál szakember újra a csapatában tudná ötszörös aranylabdás honfitársát.
Ronaldo jelenleg az al-Naszr játékosa, ahová 2025-ig köti szerződés, s vélhetően az anyagiakkal nem tudna versenybe szállni a Fenerbahce, de Mourinho állítólag már megkérdezte Ronaldót, váltana-e.
A hírek után a Fener-szurkolók kampányba kezdtek CR átigazolása kapcsán. A klub vezetősége pedig abban bízik, hogy ez transzfer óriási hírverést jelentene számukra.
A Fotomac szerint Branco, a Fenerbahce sportigazgatója már felvette a kapcsolatot Jorge Mendesszel, Ronaldo ügynökével, valamint az al-Naszr vezetésével.
A 39 éves Ronaldo egyébként kirobbanó formában van, 15 tétmérkőzésen 10 gólt szerzett klubjában ebben az idényben.
A magyar férfi kosárlabda-válogatott pénteken és hétfőn Törökország ellen játszik Európa-bajnoki selejtezőt – előbb idegenben, a jövő hét legelején pedig hazai pályán. A török kosárlabdázás múltját és jelenlegi keretét nézzük most végig.
Olimpiai részvételek, Európa-bajnokságok és két hazai ezüst
A török kosárlabdázás kifejezetten hosszú múltra tekinthet vissza, 1936-ban csatlakozott a Török Kosárlabda Szövetség a FIBA-hoz. Ott voltak már az 1936-os berlini olimpián is, amikor bemutatkozott a sportág az ötkarikás játékokon. Igaz, hogy sem ezen, sem a 16 évvel későbbi, 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpián nem nyertek mérkőzést, de kétszer is ott voltak az indulók között.
A 2000-es évekig kellett várniuk arra, hogy világbajnokságon szerepeljenek, 2002 és 2019 között viszont mind az öt vb-n érdekeltek voltak. 2010-ben, hazai pályán pedig ezüstérmet szereztek, ami hatalmas siker volt a többek között Hidayet Türkoglu, Ersan Ilyasova, Semih Erden, Ömer Asik és Kerem Tunceri fémjelezte együttestől – a döntőben egy kitűnő Team USA-től kaptak ki. Az első négy alkalommal egyébként a Top10-ben zártak, 2019-ben viszont 22-ek lettek, a tavalyi vb-re pedig nem jutottak ki.
Az Európa-bajnokságokat tekintve először az 1949-es kontinenstornán léptek pályára, amikor rögtön negyedikek lettek, és 1963-ig bezárólag hét Eb-ből haton ott voltak. Jött egy felemás időszak: 1965 és 1993 között csak négy Eb-n vettek részt, 10-et nélkülük rendeztek meg, 1993 óta viszont megint nincs kérdés – azóta minden Európa-bajnokságon ott vannak.
Legnagyobb sikerüket 2001-ben érték el: a 2010-es vb-hez hasonlóan hazai pályán szereztek ezüstérmet. A 2010-ben vb-második nevek közül Tunceri és Ömer Onan a csapatban volt már ekkor is, Türkoglu pedig meghatározó embernek számított a legendás Ibrahim Kutluay, Mirsad Türkcan, Hüseyin Besok, Harun Erdenay, Mehmet Okür sor mellett. A 2010-es évek Eb szempontból nem alakultak olyan fényesen, mint akár a ’10-es vb, akár a 2000-es évek Európa-bajnokságai, Törökországban azonban óriási népszerűségnek örvend a kosárlabda sportág azóta is.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök jelezte, hogy a minimálbér emelése várhatóan az év végi hivatalos inflációs előrejelzésnek megfelelően, 44 százalékos lehet, hogy a munkavállalók vásárlóerejét megóvják a drágulástól – írja a Financial Times.
A döntés egyben tesztje lehet Erdoğan ígéretének, miszerint lassítani kívánja az októberben közel 49 százalékot elérő inflációt.
Törökország 85 millió fős lakosságának harmada a jelenlegi havi nettó 17 002 líra (493 dollár) minimálbérből él, amely a szakszervezetek szerint nem fedezi az alapvető szükségleteket.
A munkavállalói csoportok szerint az éhezési küszöböt havi 600 dollárra becsülik, így az emelés létfontosságú lenne a dolgozók megélhetése szempontjából.
Erdoğan hangsúlyozta, hogy céljuk a munkavállalók vásárlóerejének megőrzése az infláció fölött, de hozzátette, hogy ami igazán számít, az az infláció tartós csökkentése.
November 17. a Baklava Világnapja, amely tökéletesen bemutatja a török konyhaművészet gazdagságát. A ropogós tésztarétegek, a helyi pisztácia, dió vagy mogyoró, valamint az édes szirup harmóniája valódi ízorgiát teremt. Kóstoltad már?
A baklava, a világhírű, szirupos desszert, kétségkívül a török konyha egyik legkülönlegesebb finomsága. Ez az ínycsiklandó édesség kihagyhatatlan élmény minden Törökországba látogatónak, és bármikor remek választás azoknak, akik valami édesre vágynak. Ropogós és szaftos minden egyes falatban. Úgy készül, hogy 40 réteg vékony, különleges tésztalap közé finomra aprított pisztáciát, diót vagy mogyorót tesznek, majd sütés után cukros sziruppal öntik nyakon.
Királyi, ünnepi desszert
A baklava készítését az Oszmán Birodalom császári konyháiban tökéletesítették, így született meg ez a gazdag édesség. Készítésében különlegesen jártas mesterszakácsok főként ünnepségek és ceremóniák alkalmával alkották meg a baklava egyedülálló ízvilágát: papírvékony tészta rétegéivel és ízes szirupjával ez a különleges édesség a múlt kulináris örökségeként maradt fenn napjainkig. Hagyományos íze és kifinomult receptje generációról generációra öröklődik. Legyen szó étkezések utáni édességről, baráti összejövetelekről vagy különleges ünnepekről, például esküvőkről és az Eid bajram alkalmáról – a baklava felszolgálása ma is nagy becsben álló hagyomány.
Törökország első bejegyzett íze: Gaziantepi baklava
Sokan egyetértenek abban, hogy a legjobb baklavát Törökország délkeleti régiójában, Gaziantepben készítik. 2013-ban az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelölést adott a gaziantepi baklavának, így ez lett az első török termék, amely felkerült a védett termékek listájára. Ezt az egyedi ízt csakis gondos odafigyeléssel és precizitással lehet elérni. A mesterek 40-45 rétegű fyllo tésztát rétegeznek, amelyet helyi pisztáciával és vajjal töltenek meg. A tésztát kőtölgyfa-tüzelésű kemencében sütik ki, majd forró sziruppal öntik le. Nem véletlen, hogy a Gaziantep baklava híresen gazdag ízvilágát hivatalosan is elismerték, hiszen a város a gasztronómia paradicsoma, ahol lenyűgöző, első osztályú finomságokat kínálnak. A város konyhaművészetét már korábban is méltatták, amikor bekerült az UNESCO Kreatív Városok Gasztronómiai Hálózatába.
A Nemzetek Ligája B-ligájából biztosan kieső Montenegró hazai pályán Nikola Krsztovics mesterhármasának köszönhetően meglepetésre 3–1-re nyert az eddig csoportelső Törökország ellen, amely így közvetlenül nem jutott fel az A-ligába, hiszen Wales 4–1-re győzött Izland ellen. Az 1. csoportban Csehország a Grúzia elleni sikerrel került fel közvetlenül az A-ligába, míg az Albániában nyerő Ukrajna kiharcolta a rájátszást. A B-liga lezárultával az is eldőlt, hogy a magyar válogatott az ukrán, görög, osztrák, török kvartettből kap ellenfelet a márciusban rendezendő rájátszás pénteki sorsolásán.
Montenegró–Törökország
A törökök a 4. csoportban abban a tudatban léptek pályára az eddig nyeretlen, s biztos kieső Montenegró ellen Niksicsben, hogy egymás után másodszor juthatnak fel, hiszen a C-ligából indulva egy újabb sikerrel már az A-divízióba kerülhettek volna.
A hazaiak viszont másképp gondolták, s Nikola Krsztovics révén szűk fél óra után megszerezték a vezetést, amelyre hiába válaszolt Kenan Yildiz, Krsztovics második góljával a szünetre a hazaiak vonulhattak előnnyel. Sőt, a szakadó eső ellenére a montenegróiak lelkes játékkal hálálták meg a közönség támogatását és Krsztovics még az utolsó negyedóra előtt megszerezte a harmadik gólját, meggátolva a törökök közvetlen A-ligába jutását (a rájátszásban még kiharcolhatják azt).
4. CSOPORT
Montenegró–Törökország 3–1 (Krsztovics 29., 45., 73. ill. Yildiz 37.)
Wales–Izland 4–1 (Cullen 32., 45., B. Johnson 65., H. Wilson 79., ill. Gudjohnsen 8.)
Átélt több mint egy évszázadot, így nem kérdés, hogy az élete egy egész történelmi időszakot ölel fel. Szakterülete, hivatása is a történelemhez kapcsolódik. Sumerológus lett, nem is akárhogyan: az elsők között volt, akik az 1936-ban alapított egyetemi karon tanultak.
2024. november 17-én köszön el tőlünk végleg: 110 éves korában hunyt el a rendkívüli asszonyt, akit a 107. életévébe lépésekor 107 hegedű hangja köszöntött egy történelmi – vírussal és karanténnal küzdő – időszakban.
Muazzez İlmiye Çığ 1914. június 20-án született Bursában. A nap saját számítása alapján került a dokumentumokba. „Édesanyám azt mondta, hogy szombat volt és Miraç Kandili. Számításaim szerint június 20-ra eshetett.” Az édesapja már születése előtt azt mondta, hogy a lánya franciául és hegedülni fog tanulni. Az Ilmiye nevet is ő választotta. Az ilmi tudományt jelent, az Ilmiye az oszmán időkben a négy tudományos intézet egyike volt. Szerette volna, hogy lánya tudományos területre lépjen.
A szülők valóban mindent megtettek gyermekeik tanulmányai érdekében. Édesanyja sapkákat kötött, az árukból hegedűt vettek. Tanárt azonban nem találtak. Çorumban kezdte az általános iskolát, majd Bursában folytatta, ahol már tényleg tanult franciául és hegedülni. Egyik fivérére építészmérnök lett, a másik pedig orvos, pszichiáterként dolgozott. Egyetemi szakválasztását is édesapjának köszönheti. Ő maga német nyelvet szeretett volna tanulni, ám apja felhívta figyelmét arra, hogy Atatürk nem hiába nyitotta meg az Ankarai Egyetem hettita történelemmel foglalkozó szakát. Oda jelentkezett, és a hititológia mellett archeológiát és sumerológiát tanult Hatice Kızılyay nevű barátnőjével együtt.
Amikor végzett Isztambulban, egy múzeum ékírásos emlékeket tároló és kutató archívumában kezdett dolgozni. Ma már úgy is hívják: „az utolsó sumér királynő”. Tudományos munkája során a témában írt könyveket fordított törökre, majd 1993-ban gyermekek számára írt könyvet (Zaman Tüneliyle Sümerlere Yolculuk). Később is ötvözte a tudományt a könnyedebb műfajokkal. Gilgameş címen novellát írt úgy, hogy az ékírásos időkből származó kőtáblák útját és az azokon szereplő írások változásának történetét mutassa be, így ültetve a történelmi ismereteket egy mesébe. És ez csak kettő számtalan kötete közül, mely az évek során megjelent.
106. születésnapján otthonában köszöntötték őt barátok, rokonok, de hivatalos személyek is. Az idős asszony – ahogy ezt minden nyilatkozatában tenni szokta – a fiataloknak üzent ezen a napon is: „Ne lépjetek le az atatürki útról! Ezért az országért ez a legmegfelelőbb út. Tanulni, majd a tanultakat használni kell. Én reménykedem a fiatalokban. Sokan jól tanulnak, majd külföldre távoznak. Európa 400 év alatt valósította meg a reneszánszt, mi 80 év alatt megcsináltuk. 80 év leforgása alatt a török nők minden területen – a művészetekben, a kereskedelemben, a tudományban – megmutatták az értékeiket.”
Az ünnep egyik legmeghatóbb része annak a videoklipnek a lejátszása, melyet kifejezetten a születésnapjára készítettek. Akgün Akova költő határozta el, hogy hegedűszóval köszönti a különleges asszonyt. Emel Akçay Özer hegedűművész sietett segítségére, aki összehozta a művészeket. A 107. életévébe lépve 107 hegedűművész játszott neki.
Emre Ünlenen készítette a videoszerkesztést, Yusuf Yalçın a zenei szerkesztő volt. A zenészek teljes listáját a klip alatt böngészhetik át. A dal Dede Efendi – az oszmán idők legtermékenyebb zeneszerzőjének – Yine Bir Gülnihal című műve. A szerzőről és a dalról egy korábbi Türkinfo cikkben olvashatnak.
Az életrajzra vonatkozó információk forrása: leblebitozu.com
A születésnapi videóra vonatkozó információk forrása: sozcu.com.tr
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
