![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Iclal Aydin: A három nővér
A regény írónője, az 1971-ben született Iclal Aydin, a könyvéből készült sorozatban Nesrint alakítja. Nyilván nem véletlen, hogy az egyik kedvenc karaktere, Dönüş a történet szerint ugyanúgy 1971-ben látta meg a napvilágot. És az sem véletlen, hogy Dönüş íróként szeretné bontogatni a szárnyait.
A három nővér érzelmekkel teli történetét igazából Iclal és Dönüş együtt mesélik el. Nekik köszönhetően elevenedik meg előttünk az egész család,a rokonaik és a barátaik élete. Türkân, Derya és Dönüş, a három leánytestvér, bár nagyon különböznek egymástól, s a sors nagyon más életet szán nekik, minden nehézség és viszontagság ellenére mindig visszatalálnak egymáshoz.
A sírás garantált, de azt is garantálhatjuk, hogy A három nővér olvasása közben nem csak a bánat csal könnycseppeket az olvasó szemébe…
Kiadás éve 2024
| Kiadó | Maya Media kft |
|---|
| Fordító | Nagy Marietta |
|---|---|
| Fordító | Sipos Katalin |
Halide Edib Adivar: Az árnyjátékos lánya
Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedei. A besúgóhálózatok és a száműzetések révén a politika beleszól a szereplők életébe, akik cserébe árnyszínház-előadásokon nevethetnek a hatalmasokon. A hagyományos Karagöz-árnyjáték műfaja egyúttal túlmutat önmagán, miként azt a regényben Vehbi dede, a mevleví dervisrendhez tartozó bölcs megfogalmazza: „Az ember élete, a mindenség egy álom, felviláglik egy pillanatra, aztán kialszik… Egy árnyjáték.”
A színhely Isztambul a 19-20. század fordulóján, II. Abdul-Hamid szultán abszolút uralkodásának idején, ám alulnézetből, a szegénynegyedek, a magánlakosztályok és háremek világára fókuszálva. Még a keménykezű rendészeti minisztert, Selim pasát is hétköznapi emberként ismerjük meg, amint szabadidejében hátvakarókat farigcsál, és nem tud mit kezdeni az ifjútörök mozgalomhoz húzó fiával. Hiába bejáratos a főszereplő lány, Rabia a pasa villájába, a regény török címét (Sinekli Bakkal) adó Legyes szatócs utca az a földrajzi középpont, amelyhez mindvégig ragaszkodik: a faházak tetői szinte összeérnek a szűk utca felett, a hátsó kertekben este jázmin és fokhagymás-joghurtos dzsadzsik illata terjeng… A minden érzékszervre ható leírások mellett a regényben a zene is kulcsszerepet játszik, a keleti és a nyugati dallamok találkozása pedig egy újfajta harmóniát ígér.
Halide Edib Adivar (1882-1964) a török próza egyik legfontosabb alakja, egyúttal politikus és feminista gondolkodó. 1919-ben csatlakozott az Atatürk vezette függetlenségi harcokhoz, tizedesi rangot kapott, de végül a kormánnyal szembefordulva családjával emigrálni kényszerült. 1939-ben tért haza, ezután tíz éven át az Isztambuli Egyetem Angol Tanszékének vezetője, 1950-1954 között pedig a török parlament tagja volt. Műveiben hangsúlyos szerepet kapnak a női jogok, a nők érvényesülése, a török hazafiasság, valamint a Kelet-Nyugat szembenállás.
Legismertebb, tizenkettedik regényét először angol nyelven jegyezte le, és The Clown and his Daughter címmel látott napvilágot 1935-ben Londonban. A török nyelvű változatot – amely nem önfordításnak, inkább egy újból megírt, önálló műnek tekinthető – folytatásokban közölte a Haber című napilap, 1936-ban pedig könyv formájában is megjelent Sinekli Bakkal (A Legyes szatócs negyed) címmel. A most megjelenő első magyar fordítás a török kiadást alapul véve készült.
Részlet a regényból és egyéb adatok
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2024
Fordító Schmidt Szonja Emese
Magyarországon még sosem látott török leletekre bukkantak – 5 könyv a török-korról
Az I. Szulejmán szultán mauzóleuma körül a nyáron újraindult régészeti munka során Magyarországon korábban még sosem feltárt, a középkori török elit körében használatos aranyozott evőeszközöket találtak a szakemberek. 5 könyvet ajánlunk, amiből megismerheted az Oszmán Birodalom történetét.
Egy jelentős település romjai
Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora a Zrínyi-napok keretében tartott rendezvényen felidézte, hogy már 2013-ban elkezdődött a környéken a szulejmáni sírkomplexum felkutatása, melyet 1903 óta hiába kerestek a kutatók. A kutatások során során a mindennapi élet számos nyoma került elő, így szép megmunkálású, értékes és ritka darabok, közöttük ékszerek, két arany- és több ezüstpénz is.
Érdekel az oszmán elit élete, illetve kíváncsi vagy a törökök hadászati fortélyaira? 5, a témát és a korszakot bemutató könyvet ajánlunk.
További részletek https://konyvesmagazin.hu/
A törökökkel játszunk osztályozót a Nemzetek Ligájában
A magyar labdarúgó-válogatott a törökökkel játszik oda-visszavágós párharcot a Nemzetek Ligája A divíziójának osztályozóján.
Az európai szövetség nyoni székházában tartott pénteki sorsoláson kiderült, hogy a párharc első mérkőzését a B divízióból érkező törökök otthonában rendezik március 20-án. Ez lesz a magyar válogatott történetének 1000. fellépése. A visszavágóra három nappal később kerül sor.
Forrás: 444.hu
Nagyot hajrázott a remek szériában lévő Fener, vezeti a férfi Euroligát
A Fenerbahce 86–82-re győzött a Virtus Bologna otthonában a férfi kosárlabda Euroliga szerdai mérkőzésén, és továbbra is vezeti a tabellát.
Az alsóházban horgonyzó Virtus sokáig remekül játszott, a 23 pontig jutó Tornike Sengelija vezérletével még az utolsó negyedben is volt tízpontos előnye (73–63), még az utolsó percben is vezetett, de a Fener első helyezetthez méltón hajrázott, és sorozatban hatodszor is nyert. Marko Gudurics (21) négy, Nigel Hayes-Davis (19) öt triplát hajított be a török csapatban – mindketten tartogattak egyet-egyet a fordulatos, roppant izgalmas utolsó percre.
FÉRFI KOSÁRLABDA EUROLIGA
ALAPSZAKASZ, 11. FORDULÓ
Virtus Bologna (olasz)–Fenerbahce (török) 82–86 (22–23, 16–14, 23–19, 21–30)
Forrás: www.nemzetisport.hu
Ünnepeljük a török kávé világnapját!
A török kávé Törökország egyik legautentikusabb íze, amelyet mindenképp érdemes megkóstolni. Egyedi aromája és különleges elkészítési módja igazán különlegessé teszi. Törökországban azonban a kávé messze nem csak egy koffeines ital; a vendégszeretet és a barátság szimbóluma.
A török kultúrában mélyen gyökerező ital közös fogyasztása meghitt pillanatokat teremt, és elősegíti a bensőséges beszélgetéseket. Ahogy a híres mondás tartja: „A mondás magyar megfelelője így hangzik: „Egy csésze közösen megivott kávé negyven évig a szívben marad.” Ezért is döntött úgy az UNESCO, hogy 2013-ban a török kávét felveszi a szellemi kulturális örökségek listájára. Azóta december 5-e a török kávé világnapja. Egy ilyen különleges alkalom remek lehetőség arra, hogy megismerkedjünk e nem mindennapi ital történetével és hagyományaival.
Hogyan került Törökországba a kávé?
A kávé az Oszmán Birodalom idején, Jemenen keresztül érkezett Törökországba, Szulejmán szultán palotájába. Az udvari szakácsok új technikát dolgoztak ki a kávé elkészítésére, és így született meg a török kávé, amely nevét is a törökök által kidolgozott főzési módszerről kapta. Miután a palotában nagy népszerűségre tett szert, a török kávé eljutott Istanbul utcáira is. A 16. században nyilvános kávéházak nyíltak, ahol az emberek kávézás közben találkozhattak és beszélgethettek.
Istanbul kereskedelmi és kulturális központként hamarosan a kávé világpiaci terjedésének is egyik kulcspontjává vált. Az európai diplomaták és kereskedők hazájukba is magukkal vitték a török kávékultúrát, ami hozzájárult az ital világhódító útjához.
Forrás: szeretunkutazni.hu
Orbán Viktor a Gül Baba Alapítványnak ajándékozza a török elnöktől kapott autóját
Egy török gyártmányú, TOGG –TGS típusú személyautóról van szó.
2023 végén Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatásakor adta ajándékba az Európában akkor még nem is kapható SUV-ot. Egyedi rendszámot is kapott: HU-TR-100.
A csütörtök este megjelent kormányhatározat szerint ezt ajándékozzák tovább a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványnak, amelyet a magyar állam alapított 2017-ben, és az akkori rendelet szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyes feladatait ennek közreműködésével látja el.
A mostani határozat szerint a kocsit az alapítvány ingyenesen kapja meg „a magyar–török kulturális kapcsolatok ápolásával összefüggő feladatok ellátásának elősegítése céljából”. Az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi költség az Alapítványt terheli, amelynek vállalnia kell, hogy a tulajdonba adással és a jármű műszaki és egyéb állapotával kapcsolatban az állammal szemben semmilyen követelést nem támaszt. Három évig nem adhatja el és nem terhelheti meg.
Forrás: hvg.hu