Börtönbüntetésre ítéltek egy török humoristát, aki diktátornak nevezte Erdogant

A 32 éves humoristát július elején, külföldi nyaralásáról hazatérve vették őrizetbe
Recep Tayyip Erdoğan államfő megsértése miatt első fokon 11 hónap és 20 nap börtönbüntetésre ítélte Deniz Göktaş török humoristát egy isztambuli bíróság hétfőn, míg a vallási értékek megsértésének címe alatt további 7 hónap és 15 nap szabadságvesztést szabott ki rá.
A törvényszék ugyanakkor felmentette Göktaş-t a bűnözők és bűncselekmények dicsőítésének vádja alól, egyúttal elrendelte a szabadlábra helyezését.
A 32 esztendős humoristát július elején, külföldi pihenéséről visszatérve tartóztatták le az isztambuli repülőtéren, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A művész ezt követően 88 napot töltött a Tekirdag tartományban található Karatepe magas biztonsági fokozatú börtönében.
A hatósági eljárás alapját túlnyomórészt a Dead Sea elnevezésű stand-up műsora adta, amelynek felvétele júniusban került fel a YouTube videómegosztóra. A vádhatóság egyebek mellett azzal terhelte Göktaş-t, hogy előadásában az iszlám előírásoknak megfelelő fürdőruhát viselő nőkön élcelődött, egy bűnözői csoportot dicsőített, Erdoğant pedig diktátornak nevezte. Az ügy feljelentői között maga a török elnök is megjelent.
Göktaş a tárgyalás során végig tagadta bűnösségét. A hétfői ülésen is határozottan kiállt azon megállapítása mellett, miszerint Erdoğan „félénk diktátorból” az idők során „öntudatos diktátorrá” vált. Felszólalását a tárgyalóteremben több alkalommal is derültség kísérte.
A humorista érvelésében rámutatott: Törökországban korábban elfogadottnak számított a politikai szatíra, és az erre vonatkozó jogi szabályozás sem változott. „Mi változott? A sértődékeny vezetők, akik nem tudják elviselni a viccet vagy a bírálatot” – idézte Göktaş szavait a Birgün című lap és több ellenzéki sajtóorgánum.
Göktaş emlékeztetett arra is, hogy műsorát korábban számos helyszínen előadta anélkül, hogy bármilyen panasz érkezett volna ellene. A kifogások kizárólag azután merültek fel, hogy az interneten önálló életre keltek az előadásból kivágott részletek. A YouTube-ra feltöltött felvételt több millió alkalommal tekintették meg a felhasználók.
Erdoğan már több mint két évtizede áll Törökország élén. Bírálói és a jogvédők szerint ez idő alatt folyamatosan szűkült a szabad véleménynyilvánítás mozgástere az országban, az újságírókkal és a regnáló hatalom kritikusaival szemben pedig rendszeressé váltak a hatósági eljárások és a büntetőperek – írta meg az MTI.
Forrás: magyarhirlap.hu
Gyönyörű „rakéta”: elképesztő dobás döntött a török kosárbajnokságban – VIDEÓ

Ha török kosárlabda-bajnokság, akkor általában a nőiről írunk ott játszó légiósiank miatt, de pénteken született egy olyan győztes kosár, hogy érdemes mutatnunk egy videót a férfimezőnyből: Yigitcan Saybir a saját palánkja közeléből hajította a labdát az ellenfél gyűrűjébe, dudaszós triplájával 90–89-es győzelemhez segítve csapatát, az addig vesztésre álló Tofast a Bordo Bandirma ellen a bajnokság nyitányán.
Yigitcan Saybir, a Tofast két éve szolgáló 27 éves török válogatott erőcsatár nyert már Euroligát, török bajnokságot és Török Kupát egyik korábbi klubjával, az Anadolu Efessel, de a nagyvilág kosárlabda-rajongóinak túlnyomó többsége alighanem most találkozik először a nevével. Íme, a nevezetes győztes buzzer, amelyre Saybir állítása szerint régóta készül edzéseken, de tudja azt is, hogy a rengeteg gyakorláson túl iszonyatosan nagy szerencse is kellett a tökéletes kivitelezéshez.
Forrás és videó: www.nemzetisport.hu
Megfejtették Göbekli Tepe szétszóródott csontjainak rejtélyét

Természeti folyamatok, elsősorban az erózió és a talajmozgás magyarázhatják a délkelet-törökországi Göbekli Tepe lelőhelyén évtizedek óta rejtélynek tartott, szétszóródott emberi csontok eredetét. Ahogy az a PLOS ONE tudományos folyóirat legfrissebb tanulmányából kiderül, Julia Gresky és Lee Clare kutatók az őskori központ elsőként azonosított két sírhelyének elemzésével jutottak erre a következtetésre. A felfedezés árnyalja a neolitikus lelőhelyről alkotott eddigi képet, szorosabban összekapcsolva a monumentális kőépítményeket az egykori lakosok temetkezési szokásaival.
A szakemberek két, a kerámia előtti neolitikum B időszakára, nagyjából Kr.e. 8700 és Kr.e. 8000 közé tehető temetkezést vizsgáltak meg a Şanlıurfa közelében fekvő területen. Az első sírt még 2017-ben találták meg egy védőtető vízelvezető csatornájának kialakítása során. Egy négyszögletes épület padlója alatt egy vese alakú gödörben legalább három ember földi maradványaira bukkantak.
Az oszteológiai elemzés egy harmincöt év feletti nőt, egy huszonéves férfit, valamint egy tizenegy és tizennégy év közötti lányt azonosított. A csontok elrendezése, különösen a koponyák egy csoportba rendezése, valamint a vágásnyomok hiánya arra utal, hogy a testeket nem egyszerre, hanem egymást követően helyezték el a sírban.
A második sírhely feltárása 2012-ben kezdődött a monumentális A-épület nyugati oldalánál, a munkálatokat azonban csak 2022-ben fejezték be. Ebben egy fiatal, húsz és harminc év közötti nő nagyrészt érintetlen csontvázát találták meg, aki a bal oldalán, felhúzott lábakkal, kelet felé fordulva feküdt egy kőrétegen. Bár a csontváz eredeti helyzetében maradt, a talajnyomás és a meszes lerakódások miatt a csontok súlyosan töredezettek voltak. Ez a roncsolódás kulcsfontosságú felismeréshez vezette a kutatókat az 1995 óta folyó ásatások során fellelt, gazdátlan csonttöredékek elemzésekor.
Az évtizedek alatt a régészek 928 emberi csonttöredéket gyűjtöttek össze a kőépítmények törmelékei közül, amelyek eredetét sokáig kultikus halotti rituálékkal magyarázták. Az új kutatás rámutat, hogy a szétszórt maradványok egy jelentős része eredetileg a település magasabban fekvő lakóépületeinek padlója alá temetett halottakhoz tartozhatott. Az idő múlásával a lejtőn lefelé mozgó talaj és az erózió sodorhatta a csontokat és az épülettörmeléket a mélyebben fekvő, monumentális terekbe, ami magyarázatot ad a töredékek kontextus nélküli elhelyezkedésére.
Forrás: mult-kor.hu
Őszi úti cél: török tavak

A kellemes időjárás, a kisebb tömeg és a természet változatossága miatt egyre többen választják ezt az időszakot a nyári főszezon helyett. A jelenséget a „Super September” trend is jól mutatja, amely az ősz eleji utazások növekvő népszerűségére hívja fel a figyelmet.
Ezzel párhuzamosan egy másik új trend, a „lore chasing” is terjed: az utazók egy konkrét úti cél meglátogatása mellett olyan különleges élményeket és történeteket keresnek, amelyeket hazatérésük után is magukkal vihetnek. Törökország változatos természeti környezete ehhez számtalan lehetőséget kínál: a nagyvárosok és tengerpartok mellett tavak, hegyek és különleges természeti képződmények várják a felfedezőket.
Egy hétvégi kiruccanás Isztambul mellé
Az Isztambultól rövid utazásra található Sapanca-tó Sakarya erdős dombjai között fekszik. Türkizkék vize és nyugodt környezete ideális egy őszi kiruccanáshoz: a tóparton sétálhatunk, kerékpározhatunk, madarakat figyelhetünk meg, kajakozhatunk, de akár piknikezhetünk is. A közelben található Kartepe-hegy és a természetközeli Maşukiye további programlehetőségeket kínál.
A Fekete-tenger térségében fekvő Bolu tartományban az Abant-tó és a Yedigöller várja a természetkedvelőket.
Az Abant-tó minden évszakban más arcát mutatja, Yedigöller pedig hét, földcsuszamlás következtében kialakult tavával, vízeséseivel és gazdag erdőségeivel kínál különleges környezetet.
Amikor a természet hihetetlen látványt alkot
A déli Törökország mediterrán térségében található Tavak vidéke számos különleges tó otthona. Közülük az egyik legismertebb a Salda-tó, amely kristálytiszta vizéről és fehér homokjáról híres. Geológiai adottságai miatt felszíne bizonyos szempontból a Marséhoz hasonlítható, így a természetjárók és a fotózás szerelmesei számára is különleges úti cél.
Forrás: turizmusonline.hu




























