Bartha Júlia: Közös pontok a török–magyar táplálkozási kultúrában

Édességek

A törökméz eredetileg örmény édesség, de a törökök közvetítésével érkezett hozzánk. Valójában a mézeskalács is. A méhészkedés jelentős haszonvétele volt a gazdálkodásnak. A Jászságban a méhek után tizedet fizettek a töröknek. A jász községek 1671-ben arról vallanak, hogy házanként összegyűjtött vajjal, báránnyal, disznóval adóztak, s tizedet adtak a méhből és a borból is.[50] Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított már a 17. században. 1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata. Ez a város a mai napig az egyik legjelentősebb központ, ahol évszázadok óta kiváló minőségben készítik a mézeskalácsot.

A birsalmasajt egészségre jótékony hatásáról Melius Juhász Péter már 1578-ban a híres Herbáriumában is megemlékezett. A 17. század folyamán jelentős lehetett a birstermesztés, a Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájában készült első magyar nyelven fennmaradt szakácskönyvben nem kevesebb, mint hétféle birsrecept található. A magyar sütemények között a pogácsa ugyancsak kedvelt, s mivel maga a szó ótörök eredetű (bagadzsa), okunk van feltételezni, hogy már a honfoglaló magyarok is ismerték, az oszmán-török kor csak felerősítette.


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here