Elif Shafak: Becsület – Maureen Freely írása

Különleges mese a muzulmán kultúráról

Elif Shafak sötét és baljós anekdotával kezdi Becsület című regénye ajánlását: amikor hétéves volt, egy szabó szomszédságában laktak, akinek az volt a szokása, hogy verte a feleségét. „Éjszakánként hallottuk az ütéseket, a sírást, a káromkodást. Reggelente azonban a rendes kerékvágásban folytattuk életünket. Az egész szomszédság úgy tett, mintha nem hallott és nem látott volna semmit.”

Shafak azoknak ajánlja ezt a könyvet, „akik hallanak és látnak”. A történet kezdetén az olvasó Esma Toprakkal találkozik, a londoni születésű, törökországi kurd lánnyal, aki épp a Shrewsbury börtönbe indul testvéréhez, akit 14 évre elítéltek emberölés miatt. Egyelőre biztosak nem lehetünk benne, hogy az áldozat az édesanyjuk volt, de sejteni lehet. Esma elismeri, hogy sokszor gondolt arra, hogy bosszúból megöli bátyját, most mégis azt tervezi, hogy elviszi őt abba a házba, ahol férjével és két gyermekével él.

A következő 300 oldal az ő életükről szól. Esma meséli el családja történetét, kezdve anyja születésével egy Eufrátesz menti városban. Olyan világot ábrázol, melyben sajátos becsületkódex működik: a férfit, ha nem viselkedik férfihoz méltóan, társadalmi kirekesztettségre, a női hozzátartozóit ténylegesen halálra ítéli. Amikor Esma édesanyjának családja Isztambulba, majd Londonba költözött az 1970-es évek elején, ezt a becsületkódexet viszik magukkal, és amikor felnőnek, már inkább kényszernek és nem társadalmi szabályrendszernek élik meg.

Adem, az apa, beleszeret egy egzotikus táncosnőbe. Emiatt kirekesztik, így elköltözik otthonról. Iskendert, a legidősebb fiút nem védi meg senki, amikor bántalmazzák, később saját bandát alapít és ő is zaklatni kezdi az embereket, de durvábban, mint ahogy őt bántották. A férfiassággal kapcsolatos nézeteit még inkább élesíti az, hogy a szomszédjába radikális fiatalok költöznek. Különös szabályt hoz angol barátnője és édesanyja, Pembe számára is. A hagyományoknak megfelelően átveszi a ház irányítását, ami az anyjának ugyan nem tetszik, de belenyugszik az új helyzetbe, és minden erejével azon van, hogy éreztesse Iskenderrel, hogy elfogadta azt, hogy ő a „szultán”.

Ez a tragikus szál párhuzamosan fut egy másik történettel. Még abban az Eufrátesz közeli faluban is, ahol Pembe született, a nőknek jelentős társadalmi szerepük van, és a könyörületesség és az együttérzés egy megengedőbb iszlám hagyományát képviselik, ami a tradíciók és a modern világ (képzeletbeli) egyesítését segíti elő. Pembe utazni szeretne, és megvannak a kívánságai. Pembe útra kelt, ikertestvérét, Jamilat hátrahagyta, hogy a régió kedves szűz bábája legyen. Félve utazott a banditák által ellenőrzött területeken, de úgy gondolta, sorsa Isten kezében van. Egyszer Jamila azt álmodta, hogy ikertestvére veszélyben van, mindent megtett azért, hogy megtalálja azt az embert, aki el tudja őt vinni Londonba, minden szükséges irat nélkül. A két fiatalabb Toprak gyerek hasonlóan gondolkodik, mindketten azzal küzdenek, hogy megoldják azokat a problémákat, amelyek a családjukat ebbe a helyzetbe sodorták.

Shafak rendkívül népszerű író Törökországban, különösen a fiatalok, az iskolázottak és azok a független nők kedvelik, akik értékelik a feminizmus és a szufizmus összefonódását műveiben. Sokan azért szeretik, mert regényeiben lefegyverzően furcsa karakterek és ravasz fordulatok szerepelnek. Strasbourgban született, édesanyja diplomata, Európában, az Egyesült Államokban és Törökországban tanult, néhány könyvét török anyanyelvén írta, másokat (mint ezt is) angolul.

Forrás: The Guardian

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here