K. Pintér Tamás – Hóvári János: Magyar emlékek Törökországban – könyvajánló

Vajon hogy szólna egy reggeli időjárás-jelentés, ha Réthly Antal nem bukkan fel Isztambulban 1925-ben? Máshogy alakult volna a török sportélet, ha Gulyás Zoltán nem áll a Galatasaray vízilabdacsapatának élére, ha Péter Rezső nem alakítja át a birkózósportot? Mikes Kelemen megírja egyáltalán fiktív leveleit, ha nem követi Rákóczit Rodostóba?

Csak néhány kérdés a sok közül, amelyekre ha választ nem is feltétlenül találunk a Türkinfo új kiadványában (de több tucat újat fogunk feltenni), felnyitja szemünket, és büszkeséggel tölt el bennünket: kisebb-nagyobb mértékben az élet szinte valamennyi területén nyomot hagyunk Törökországban. Ahogy K. Pintér Tamás a bevezetőben írja: „…szerte török földön több mint három tucatnyi olyan emlék található, amelyek évszázadok során jöttek létre és maradtak fenn.”

K. Pintér Tamás és Hóvári János Magyar emlékek Törökországban című műve méltó párja a Türkinfo Kiadó korábban megjelent könyvének, az Oszmán-török építészet Magyarországon című kötetnek. Annak komplementereként is értelmezhető: a szerzőpáros célja, hogy bemutassa a Törökországban fellelhető magyar emlékeket. Egy-egy városhoz kapcsolódóan körbejárja mindazokat a helyeket, amelyek közvetett vagy közvetlen módon magyarokhoz kötődnek. Isztambul, Ankara és Rodostó térségére fókuszálva magyarul és törökül mutatja be mozaikok, gyertyatartók, emléktáblák, szobrok, házak, hotelek, gyárak, könyvtárak és múzeumok, síremlékek bőséges leltárát – mindezeket K. Pintér Tamás grafikáival és korabeli metszetekkel gazdagon illusztrálva. A gyűjtemény úttörő jellegű: korábban ilyen átfogó összefoglaló nem készült a Törökországban található magyar emlékekről.

A könyv által új perspektívából szemlélhetjük Törökországot: kimondottan azokat a helyeket, emlékeket emeli ki, melyek magyarok keze nyomát őrzik, ezáltal újjáteremti a fejünkben lévő, hagyományos török térképet. Nem útikönyv, mégis könnyen azzá válik: segítségével új szemmel nézünk ismert helyekre, tárgyakra. Szinte kötelező kezünkben tartva végigjárni a benne bemutatott emlékeket, sorra venni, kipipálni a leírtakat. A lelkes utazó, kultúrbúvár színes bakancslistája teremthető meg általa, a magyar utazóé különösen. Míg végigjárjuk az Aja Szófia belső terét, e könyv segítségével többet látunk, mint bizánci épületremeket. Szent László lánya, Piroska Mona Lisához méltó sejtelmes mosollyal néz le arról a mozaikról, mely elsőként ábrázolt magyar nőt. Hogy a korabeli frizuradivatot is tükrözi, már-már mellékes, az viszont nem, hogy ez az első ábrázolás a korra jellemző hajfonatról. Török Bálint tényleg a Héttoronyban raboskodott, vagy csak az Egri csillagok miatt hisszük ezt? A Magyar emlékeket a hónunk alá csapva érdemes helyben utánajárni ennek.

A könyv szívvel-lélekkel megírt, de objektív; a magyar–török viszonyra koncentrál anélkül, hogy bármelyik népet felemelné vagy mélybe lökné; nem ítélkezik, nem is ujjong; tényekre, adatokra épít, mindemellett szórakoztat. Hóvári hihetetlen mennyiségű információt oszt meg az olvasóval, mégsem válik szárazzá a mű. K. Pintér Tamás grafikái szemet gyönyörködtetőek; a tudat pedig, hogy a magyarok milyen jelentős szerepet játszottak Törökország életében, hogy hozzájárultak a török mentőszolgálat létrejöttéhez, a birkózósport felvirágoztatásához, az időjárás-jelentések elterjedéséhez, szívet melengető. A Magyar emlékek Törökországban ötvözi a művészeti albumok igényességét, az ismeretterjesztő szakmunkák alaposságát és az útikönyvek sajátosságait létrehozva a magyar–török kapcsolatokban érdekelt, információra és kultúrára éhes turista, az építészetet és a történelmet kedvelő olvasó, Isztambult, Ankarát és Rodostót új szemmel látni vágyó utazó nélkülözhetetlen albumát.

A két nép összefonódását, szétválaszthatatlan történelmét mi sem érzékelteti jobban, mint a kötet kétnyelvű szövege: Hóvári János részletgazdag leírásait Tarik Demirkan fordította török nyelvre.

Kiadó: Türkinfo Alapítvány, 2017

ISBN 978-963-12-8122-4

Fejes Edit – Türkinfo