Isztambul történelmi hamamjai és a törökfürdő kultúra

Képzelje el, hogy egy selyem hamamtörülközőben (peştemal) ül a meleg gőzben egy természetes fényű szobában, Isztambul történelmi hamamjainak egyikében, hallgatja a díszes szökőkútból folyó víz hangját, ahogy a márványon és a csempéken visszhangzik. Ezután elfekszik egy meleg márványlapon, meleg szappanos masszázs következik és ledörzsölik bőréről az elhalt hámréteget. Egész idő alatt egy elegáns, a török építészet stílusjegyeit tükröző épületben van, amely visszarepíti abba a korba, amikor a szultánok e hatalmas birodalom felett uralkodtak.

Csoda-e hát, hogy valamennyi Törökországról szóló útikönyv Isztambul történelmi hamamjainak egyikét a megtekintendő látványosságok közé sorolja? A hamamok az Oszmán Birodalom fontos részét képezték, de ma már a törökök ritkán járnak ezekbe a fürdőkbe. Az Oszmán Birodalom idején még mintegy 150 nyilvános fürdő volt Isztambulban, ezeknek ma már csak alig 10%-a működik. A nyilvános fürdőzést a római fürdők mintájára honosították meg a törökök. Az Oszmán Birodalom idején a hamamokat a mecsetek közelébe építették vagy közvetlenül hozzájuk csatolták, hogy támogassák a hívőket, ugyanis az imádságot a mosakodás rituáléja előzi meg. Ezek a fürdők azonban bevételi forrásai is voltak a mecseteknek, ebből fedezték a fenntartási és karbantartási munkákat.

A mecsetek és a hamamok voltak az oszmán közösségi élet központjai. A hamamok olyan helyek voltak, ahol az emberek találkozhattak a barátaikkal és megtudhatták a legfrissebb pletykákat is. Az anyák is előszeretettel jártak ilyen fürdőkbe, hogy fiaiknak potenciális feleség-jelöltet keressenek. Mivel a hamamok látogatása egész nap lehetséges volt, így az emberek otthonról hoztak magukkal ételeket, amelyeket együtt fogyasztott el a család, vagy másokkal is megosztották. Néha a hamamok rendezvények helyszínéül is szolgáltak, ahol volt zene, tánc és ételeket is felszolgáltak. Még ma is vannak, akik itt tartják az esküvő előtti hennaestet.

A történelmi hamamokban általában három szoba van: az öltöző, a forró szoba (sıcaklık) és a hűvös szoba. A forró szoba egy tágas helyiség, könnyen felismerhető, mert kis ablakai vannak, amelyek csak részlegesen engedik be a fényt. A szoba oldalfalainál márványpadok vannak, márvány medencék díszes csapokkal, amelyekből hideg vagy épp forró víz folyik. A szoba közepén egy hatalmas márványtömb található, amit göbektaşınak hívnak.

Hagyományosan a helyiséget alulról melegítették, mégpedig úgy, hogy a padló alá kemencét helyeztek el. Ezt a kemencét fával fűtötték, a forró levegő a falakon lévő lyukakon érkezett a szobába és a tetőn lévő kéményeken jutott ki a szabadba. Napjainkban a legtöbb helyen már a korszerű fűtőrendszereket használják.

A hamamban a férfiak és a nők elkülönítve vannak, a férfiak általában a főbejáraton közelíthetik meg a fürdőt, míg a nők a kevésbé szembetűnő oldalsó bejáratot használják. Vannak olyan napok, amikor csak férfiak számára vannak nyitva a fürdők, míg más napokon csak nőket várnak. A nemek szerinti szegregált fürdést továbbra is előnyben részesítik. Van néhány olyan fürdő, amelyet turisztikai céllal üzemeltetnek, ezekben koedukált a hamam használat, ám ez még mindig ritkaságszámba megy.

Mivel a múlt század óta a legtöbb ember már rendelkezik otthonában fürdőszobával, a hamamok népszerűsége leáldozóban van. A város történelmi fürdőinek nagy részét lebontották vagy átalakították más, praktikusabb épületté. Ugyanakkor a törökországi turizmus egyre inkább fellendülőben van és mindannyian tudjuk, hogy aki egyszer ellátogat ide, az nem hagyja ki, hogy ki ne próbáljon egy tradicionális hamamot.

Napjainkban a törökök között újraéledni látszik a hamam kultúra iránti érdeklődés. Sokan vissza akarnak térni a gyökereikhez, és újjá akarják éleszteni a hagyományokat. Néhányan csak egy napot akarnak eltölteni egy gyógyfürdőben. A legtöbb törökországi hotel és üdülő rendelkezik saját modern hamammal, amelyhez gyógyfürdő is kapcsolódik, ahol pár líra befizetése után hamam kezelést is lehet kérni.

Most hogy jobban megismerte Törökország hamamjait és a fürdés kultúrájának történetét, készen áll arra, hogy a részese legyen?

Forrás: yabangee.com

Kollár Kata – Türkinfo