Idén is versenyeznek a gyermekkönyvek legjobbjai: 4 magyar, 4 török jelölt

69 ország összesen 263 jelöltje verseng idén az Astrid Lindgren-emlékdíjért, amelyet röviden csak úgy emlegetnek: ALMA. Milyen szép rövidítés ez nekünk, magyaroknak! Miért ne ropogtatnánk egy almát, miközben elolvasunk egy remek könyvet a gyerekeinkkel?

Nagyon izgalmas a listát böngészni nekünk, olvasóknak is, de el tudom képzelni, mekkora öröm egy szerzőnek vagy illusztrátornak, ha szerepelhet rajta!

Magyarországról idén Berg Judit író és Kárpáti Tibor illusztrátor került a jelöltek közé. További két magyar származású versenyzőért is szurkolhatunk: Románia a kolozsvári Kürti Andreát nevezte, Spanyolország pedig Molnár Jacqueline-t, akik mindketten illusztrátorok.

Törökország is négy szerzőért szurkolhat: Aytül Akal, Behiç Ak, Feridun Oral ésHuban Korman.

Az izgatott várakozás egészen 2021. április 13-ig tart, akkor hirdetik ki ugyanis a díjazottat. Addig is ismerkedjünk meg a magyar és a török jelöltekkel!

Aytül Akal

1991-ben jelent meg első gyermekkönyve Geceyi Sevmeyen Çocuk (A gyerek, aki nem szereti az éjszakát) címen. Életét a gyermekirodalomnak szentelte: író-olvasó találkozókra jár, konferenciákon vesz részt, célja az olvasás népszerűsítése. 43 kötetét adták ki idegen nyelven is. Szerencsések vagyunk, mert egyet magyarul is olvashatunk.

Aytül Akal Léggömbök a magasban című kötetében mindennapjainkat érintő témákat dolgozott fel kilenc szórakoztató novellában.

Behiç Ak

1982-ben karikatúrákkal kezdte a publikálást a Cumhuriyet nevű napilapban. Színdarabok írójaként vált ismertté, majd dokumentumfilm-készítőként díjakat is nyert. Mára 40 feletti a kiadott könyveinek száma, és különlegessége, hogy az illusztrációt is maga készíti.

Személyes élményekről is be tudok számolni: a gyerekeim is imádják könyveit. A Tombiş sorozatát újra és újra elolvassuk. Remekül fűzi a szavakat, miközben humoros, sőt életre szóló leckéket ad a gyerekeknek.

Feridun Oral

1985-ben végzett a Marmara Egyetem képzőművész szakán. A Bolognában rendezett gyermekkönyvvásárokon több évben is kiállították illusztrációit. Könyvei több nyelven jelentek meg, és érdekesség, hogy főszerkesztőnk, Tarık Demirkan több törökül megjelent könyvéhez is ő készítette a rajzokat.

Huban Korman

1983-ban végzett az isztambuli szépművészeti akadémián grafikusként. Reklámgrafikusként dolgozik, és emellett számtalan gyermekkönyvet illusztrált és gyermekmagazinoknak rajzolt. 2008-ban a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) az illusztrátorok tiszteletbeli listájára jegyezte fel.

Berg Judit

„2005-ben jelent meg a Hisztimesék, és azóta folyamatosan dolgozom. Nagy örömmel írok a legkülönbözőbb korosztályok számára a totyogóktól kezdve a kamaszokig. Persze a saját gyerekeim életkora és érdeklődési köre engem is befolyásol, nem véletlen, hogy az utóbbi években sokkal több kamaszoknak szóló könyvvel rukkoltam elő. Jelenleg több mint ötven könyv büszke szerzőjének mondhatom magam.” – mondja magáról az írónő. A legtöbben talán a Rumini könyveket olvastuk, mely az Év Gyerekkönyve lett 2007-ben.

Kárpáti Tibor

2003-ban tervezőgrafika szakon diplomázott. Groteszk és szögletes figurái a hazai gyermekkönyvek lapjain és amerikai magazinok hasábjain is szerepelnek. Illusztrációi és könyvei nemzetközi gyermekkönyv-kiállításokon is ott voltak. Könyvterveit két alkalommal Szép könyv díjjal jutalmazták, míg 2012-ben az Év Illusztrátora díjat is elnyerte.

Kürti Andrea

A Királylány a lángpalotában – erdélyi szász népmesék című kötet, amely a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg, és Kürti Andrea illusztrálta, elnyerte a legjobb könyvillusztrátornak járó díjat a Marosvásárhelyi Könyvfesztiválon.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Andrea Kürti (@kurti.andrea) által megosztott bejegyzés

Molnár Jacqueline

„Engem előbb-utóbb mindig megtalálnak azok a versek és mesék, amelyeknek meg kell találniuk” –  mondta a művésznő.

1996-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola animáció-grafika szakán végzett. Közreműködött animációs filmekben is, de könyveket illusztrálni jobban szeret. Mély színek, határozott, erős, lendületes figurák, groteszk, de szeretetteli látásmód jellemzi. Rajzain apró, humoros részleteket találhat a figyelmes olvasó. Spanyolországban él, és erősen hatott rá a spanyol festészet vadabb világa. Az Év Illusztrátora díjat érdemelte ki Lackfi János Kapjátok el Tüdő Gyuszit! és Lázár Ervin A Hétfejű Tündér című könyvekért.

A díjat 2002-ben alapította a svéd állam. Astrid Lindgren svéd írónő leghíresebb karaktere Harisnyás Pippi és Juharfalvi Emil, akit jó ismernek az egész világon. Könyveit 85 nyelvre fordították le, több mint 100 országban jelentek meg.

Az írónőt sokszor idézik, ha a gyermekek és az irodalom kapcsolatáról beszélnek: „Egy gyermek egyedül a könyvével valahol bent a lélek titkos szobáiban saját képeket alkot, amelyek minden mást felülmúlnak. Ezekre a képekre az embereknek szükségük van. Azon a napon, amikor a gyerekek fantáziája többé már nem tudja megalkotni őket, az emberiség szegény lesz. Minden nagy dolog, ami a világban történt, először egy ember fantáziájában történt, és hogy a holnap világa hogyan fog kinézni, nagyrészt annak a képzelőerőnek a mértékétől függ, amit azok birtokolnak, akik éppen most tanulnak meg olvasni. Ezért van szükségük a gyerekeknek könyvekre.”

A jelöltek teljes listáját ITT böngészhetik át.

Forrás: magyar szerzők esetében konyvesmagazin.hu, török szerzők esetében bianet.org.

Erdem Éva – Türkinfo