Ezen a napon: A Török Női Szövetség megalapítása

Amikor eljön az ideje annak, hogy egyének már nem tudnak továbblépni egy ügy érdekében, akkor következik az emberek összefogása.

1924. február 7-én alapították meg a ma is működő, sőt jelentős társadalmi szerepet vállaló Török Nők Szövetségét. Az alapító tagok Nezihe Muhittin, Latife Bekir és Sabiha Zekeriye voltak, Atatürk felesége, Latife asszony pedig jelentős támogatást nyújtott a szervezetnek.

Az alapításkor kitűzött célok a nők politikai jogainak kiharcolása és a társadalmi életben való egyenlő részvétel biztosítása voltak.

Az elnöki tisztséget elsőként Nezihe Muhiddin töltötte be, aki a kor és a későbbi évtizedek elismert írónője, újságírója lett. 20 regényt, és 300 novellát írt. Életéről játékfilmet kezdtek forgatni tavaly.

Viszonylag gyorsan sikereket értek el. Az 1926-ban elfogadott Polgári Törvénykönyvben a nőket mint a társadalomban részt vevő tagokat ismerték el. 1930-tól a nők az önkormányzati választásokon választójogot és választhatóságot nyertek. 1930-ban nyilvános tüntetést szerveztek nagyon sok csatlakozóval. 1933-tól a falvakban ún. kormányzói tisztséget vállalhattak a nők. 1934-től már parlamenti képviselőnek is választhatták őket. 1934. december 7-én pedig megrendezték a második nagy nyilvános tüntetést.

1935. március 18-tól a Török Nők Szövetsége szervezésében Isztambulban rendezték meg a nemzetközi női kongresszust. Mivel 18 női képviselő került a török parlamentbe, a nemzetközi szövetség úgy döntött, a következő kongresszusukat Törökországban rendezik. Helyszín a Yıldız palota volt, a Merasim villában pedig távíróközpontot hoztak létre a kongresszus részére, mely április 26-ig tartott 39 országból érkező nők részvételével. Elnöke Corbett Ashby volt, aki ezekkel a szavakkal nyitotta meg az összejövetelt: „A nőknek szabadság, az embereknek béke!”

A kongresszusról, a korszakról, a szövetség első éveiről 2014-ben Eşitsiz Kız Kardeşlik (Egyenlőtlen Lánytestvériség) címen jelent meg könyv.

A szövetség jelenlegi elnöke Sema Kendirci Uğurman ügyvédnő. Törökország-szerte több mint 50 városban hoztak létre alszervezetet, így helyi szinten is tudják a nők érdekeit képviselni.

Jelenlegi céljaikat alapító okiratuk tartalmazza, mely – akármennyi évtized telt is el az alapítás óta –sok feladatot jelöl ki:

– az Atatürk vezetésével alapított köztársaság által elnyert női jogok megóvása és fejlődésének biztosítása,

– hozzájárulás a török nők demokratikus társadalmi egyenlőségéhez, a tehetségükhöz mérten a társadalomban való feladat és felelősség elnyeréséhez,

–  a török nők társadalmi, politikai és gazdasági szférában való egyenlőségének biztosítása, és az e tekintetben fennálló akadályok felszámolása,

– a nők oktatásával, szociális, kulturális környezetük fejlesztésével, írás-olvasás oktatásával ösztönözni a nőket a munkavállalásra, hogy ezáltal gazdasági függetlenséget szerezzenek,

– gyermekeink és fiataljaink egyenlő esélyeit növelni oktatási és szociális központok létrehozásával, kollégiumi szállások nyitásával, ösztöndíjak nyújtásával,

– nemzetközi szinten a női jogokban történő változások nyomon követése, és nemzetközi szinten is fellépni a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása érdekében,

– egészségügyi, oktatási és munkajogi területeken a nőkkel való azonos elbánásáért, azonos természetbeni és anyagi támogatásáért fellépni. Olyan helyeken, ahol szükségesnek tűnik, nővédelmi központok létrehozása.

Információk forrása a szervezet honlapja: www.turkkadinlarbirligi.org

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here