Ezen a napon: A magyar, aki megszervezte a török meteorológiát: Réthly Antal

Réthly Antal 1879. május 3-án született. Igazi tudósember. 70 éven át dolgozott és ért el olyan eredményeket, melyek napjainkra is hatással vannak nemcsak a meteorológia, hanem a geofizika, a földrajztudományok, a szeizmológia, a vízügyi és erdészeti, valamint a barlangkutatás területein is.

forrás: sanattanyansimalar.com

Azt, hogy a Türkinfó oldalain is szerepel, az indokolja, hogy 1925. október és 1927. november között a török kormány meghívására megszervezte a török meteorológiai szolgálatot, Ankarában meteorológiai obszervatóriumot létesített. Ezért 1927-ben Atatürk, a török köztársaság államfője, magas kitüntetésben részesítette.

Réthly 19 évesen kezdett dolgozni gyakornokként, kalkulátorként, nem kisebb tekintély, mint Konkoly-Thege Miklós fizikus és csillagász mellett, aki később egyetemi tanulmányait is támogatta.

1902-től tudományos státuszba került, asszisztensként tanulmányozta a földrengéseket és az éghajlat változásait. A kolozsvári egyetemen 1912. április 20-án „summa cum laude” minősítéssel doktorált.  1925-ben javaslatára alakult meg a Magyar Meteorológiai Társaság, melynek első főtitkára is ő lett. Mint meteorológus elsők között emelte fel szavát a környezetvédelem érdekében. Magyarország éghajlatát egészen a honfoglalástól kutatta, munkája „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig”  címen jelent meg.

Budapest felszabadulása után bekapcsolódott a romokban heverő hálózat újraélesztésébe. 1948. május 15-én 50 éves megszakítás nélküli szolgálat után végleg nyugállományba vonult, ám a tudományos munkát folytatta. 1975. szeptember 21-én hunyt el, jelenleg az Óbudai temetőben nyugszik.

Mit köszönhet neki Törökország?

1925. november 12-én kezdett el dolgozni a Rasadat-ı Cevviye nevű meteorológiai intézetnél. Egyike volt annak a 4-5000 magyarnak, akik a korszakban a török állam meghívására az országban éltek. Az Ankarától 7 km távolságra lévő Etlik nevű településre, egy magyarok által vezetett kémiai laboratórium fölé költözött.

Tipikus professzoros kinézetével, szakállával, kedvességével, professzionalizmusával hamar kivívta a helyiek elismerését, még becenevet is adtak neki: Havabakan (Levegőnéző) néven emlegették, illetve Aksakallı Macar Profesör Efendi (Fehér szakállú magyar professzor úr) említés alapján is mindenki tudta, kiről van szó.

forrás: sanattanyansimalar.com

Réthly úgy ítélte, hogy az Etlikben található vizsgáló állomás, ahol egyre többen dolgoztak, már szűkösnek bizonyul. Ezért egy meteorológiai állomás megépítésébe kezdtek. A terveket Tittes György vezető mérnök készítette, aki egyébként Réthly Antal veje volt. Az állomás emeletén egy csillagvizsgálót is berendeztek. 1927. október 15-én adták át a tudósok részére, majd november 12-től megkezdődtek a mérések és adatrögzítések.

Réthly két év alatt 17.000 km-t utazott, gyakorlatilag egész Törökországot bejárta. Ennek célja az ideális mérési állomások helyének kijelölése, majd azok beüzemelése volt.

Törökország-szerte 4 főállomás (Halkalı, Büyükdere, Manisa, Erzurum) épült, 13 másodfokú, 18 harmadfokú, továbbá 100 csapadékmérő. Így létrejött egy teljes meteorológiai hálózat.

Annak ellenére, hogy nagyon megszerette az országot, illetve a törökök is őt, haza kellett térnie, hiszen rengeteg feladat várta hazájában is. 1927. október30-án utazott haza családjával.

Ma emlékét az ankarai Meteorológiai Múzeum őrzi (Meteoroloji Müzesi, Kalaba Mah, 4, Kütükçü Alibey Cd., 06120 Keçiören/Ankara), ahová előzetes bejelentkezés után látogathatunk el.

Az információk forrása:

A törökországi részletekre vonatkozóan Atatürk Dönemi Türkiyesi’nde Bir Macar Meteorolog: Aksallı Havabakan Antal Réthly (Macar Kaynaklarına Göre) – Melek ÇOLAK, melyet törik nyelven, teljes részletességében elolvashatnak ITT

Az életrajzi adatokra vonatkozóan: hu.wikipedia.org

 A téma iránt érdeklődők elolvashatják még ezeket az archív magazinokat:

Antal Réthly, „Törökország Meteorológiai Szolgálata”, Az Időjárás, 1927, s.162. 20

Dr. Réthly Antal Levele a Török Meteorológiai Szolgálat Megszervezéséről, Az Időjárás, 1926, s.40.

Dr. Réthly Antal: Visszaemlékezés Smyrnára, A Tenger 19. évfolyam 1929
  Erdem Éva – Türkinfo