Délkelet-anatóliai régió – Şanlıurfa

A várost a Bizánci Birodalom idején Justinopolis néven is ismerték. A történelem során leggyakrabban használt azonban a Szeleukida Birodalom idején kapott neve, Edessza.

Şanlıurfa története ugyan az i. e. 8000 körüli időszakra nyúlik vissza (ekkortájt épülhetett a Nevali Cori templom és készülhettek az ásatásokon feltárt faragások), de a környéken folyó ásatások (Göbekli Tepe) tanúsága szerint feltehető, hogy a térség már a neolitikus forradalmat közvetlenül megelőző időkben emberi közösségek otthona volt. Az Eufrátesz–Tigris medence településeinek egyike, amelyek a mezopotámiai kultúra bölcsőjét alkották.

A török hagyomány szerint Urfa azonos a bibliai Ur városával, mivel a bibliai Harrán faluhoz is közel van. Az irakiak (és a legtöbb történész és régész) szerint azonban Ur a mai Irak déli részén volt.

Urfát a bibliai Ábrahám szülőhelyének is tartják – amire egy mecset is emlékeztet a városban –, illetve Jób szülőhelyének.

A Bizánci Birodalom városaként Edessza nagy befolyású regionális központ volt, kifinomult nagyváros templomokkal, iskolákkal és kolostorokkal.

Az iszlám először 639-ben érkezett a városba, amikor az Omajjád-dinasztia seregei harc nélkül elfoglalták Edesszát. Az iszlámot azután az Ajjubida-dinasztia, a szeldzsuk törökök és az oszmán törökök uralma szilárdította meg a régióban. Az első keresztes háború után a város még a keresztesek kezébe került ugyan, de 1146-ban azonban a törökök visszafoglalták.

Az Oszmán Birodalom idején Urfa a gyapot, a bőr és az ékszerek kereskedelmének egyik központja lett. Az iszlám dominancia ellenére három keresztény egyháza is volt: a szíriai és örmény ortodox egyházak és a római katolikus egyház. Az utolsó szír keresztények 1924-ben hagyták el a várost, hogy Aleppó később „szír negyednek” elnevezett részében telepedjenek le.

A város 1830-ban rövid ideig Muhammad Ali pasa igazgatása alá került.

Şanlıurfát a próféták városának szokás nevezni. Itt élt Ibrahim (Ábrahám) próféta és Jób (Ayub) próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A muszlim hagyomány szerint Nimród (törökül: Nemrut) itt szerette volna egy hatalmas parittyával Ábrahámot egy gigantikus tűzbe dobni. Ám a tűz rózsakertté változott, melynek helyén ma a szent halastó, a Balıklı göl áll. Ábrahám Sárával Harránban kötött házasságot.

Az iszlám tanításai szerint szinte minden próféta járt a városban. Jézus ugyan nem, de maga helyett elküldte ide Júdás apostolt, hogy megtérítse V. Abgarus király későbbi ortodox szentet.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo