Bodrogközi legendák – a török katona elrejtett kincsei Nagykövesden

A hiedelmek szerint súlyos betegségeket is gyógyított a várban lévő kereszt rozsdája Nagykövesden, ahol egyszer régen maga Mátyás király is megfordult.

Nagykövesden található (Veľký Kamenec) a Bodrogköz egyetlen fennmaradt vára, mely a Tarbucka keleti oldala mellett áll egy meredek, fűvel borított domb tetején. A vár romjai túlélték a történelmet, s igazi romantikus, középkori, már-már varázslatos hangulatot árasztanak. Nem csoda, ha a térségben élők különleges elképzeléseket, hiedelmeket szőttek a vár köré, melynek romja messziről hivalkodik, idézve a régi időket. Például Mátyás királyt, aki a hiedelem szerint Nagykövesdre is ellátogatott – természetesen inkognitóban. A történelmi adatok szerint néhány évnyi huszita uralom után 1459-ben Mátyás hadai visszafoglalták Nagykövesdet. Egy helyi legenda szerint az igazságos királyt ebbe a községbe is elvezette kalandos útja, s ittléte alatt leleplezte, s kivégeztette Zombort, a rablógyilkos fogadóst. A helyiek közül ma is sokan úgy vélik, lehet igazságalapja a történetnek, mivel a községben máig létezik a Zombor nevű dűlő, ahogy az akasztódomb is, ahol még néhány évtizeddel ezelőtt is állt még a kivégzésben „segédkező hatalmas eperfa.

Bizonyos, hogy a történelem során sok véres ütközet folyt le a vár körül, melynek eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Mások szerint Loránt építtette 1247-ben, kinek fiai 1280-ban elcserélték a várhoz tartozó birtokot Micz bán fiaival. A helyiek közül többen ma is emlékeznek Micz bán alakja köré font meseszerű történetre, mely kissé a Hófehérke meséjét idézi. Amikor nyolcas ikrei születtek a főúrnak, az úgy döntött, hogy a trón megszerzése miatti marakodást megelőzendő a nyolcból hét gyermeket elveszejtet. A kegyetlen feladatra ki mást kért volna fel, mint a zempléni vadászt, akinek persze megesett a szíve az ártatlanokon, s úgy döntött, nem bántja, inkább feleségével együtt felneveli a porontyokat a zempléni erdő mélyén. A vadász beavatta a titokba a vár úrnőjét, aki tizennyolc évvel később a várba hívatta élő gyermekeit, hogy szembesítette férjét kegyetlen tettével.

Egy régi írásban több, a várhoz kötődő történetet találunk. A szerző, Jancsó Gyula más mellett arról is mesél, hogy a nagykövesdi erősséget maga Rákóczi Ferenc és hadverő vezérei is gyakran látogatták, s hogy a buzogányos ősök a lovagteremben hozták honvédő végzéseiket. A lovagteremből (melynek mára nyoma veszett) – az írás szerint – csigalépcső vezetett egy földalatti alagútba, mely összeköttetésben állt a sárospataki várral, s vészterhes időben ezen közlekedett a két vár vitéz őrsége. Képzeletet megindító kép ez, mely a térség egyéb kastélyaival kapcsolatban is megszületett. E sorok írója ezt biztosan tudja, hiszen gyermekkorában megannyi alkalommal igyekezett rátalálni a battyányi (már csak képzeletbeli) vár alatt rejtőző alagút bejáratára, mely a helyi fáma szerint szintén Sárospatakra juttatta el a régmúlt idők katonáit. Minthogy nem hallottam arról, hogy ez a közhiedelemben oly élőn létező battyányi alagút összefüggésben állt volna a nagykövesdivel, arra következtetek, hogy a két település népe külön-külön álmodta meg magának ezt a különös alagutat.

Folytatás

Forrás: www.bumm.sk