![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
 Bartók 1936-os anatóliai gyűjtése már a hetvenes években foglalkoztatott. Szerencsére akkor már megjelent két olyan kiadvány is, amely ezt a Bartók életében meg nem jelent, a Columbia University könyvtárában őrzött fontos anyagot közölte.
Igaz, mindkettő angol nyelven, Vikár László és Adnan Saygun tanulmányaival Budapesten az Akadémiai kiadónál, Benjamin Suchoff munkája pedig az Egyesült államokban jelent meg ugyanabban az esztendőben, 1976-ban. A nyolcvanas évek közepén (a gyűjtés 50. évfordulójára gondolva) igyekeztem közben járni abban, hogy a gyűjtés hangzóanyaga a genfi AIMP („Archive International de la Musique Populaire”) segítségével megjelenjen, majd a Hungaroton-nál próbálkoztam, sikertelenül. Mégis, erőfeszítéseim talán hozzájárultak ahhoz, hogy 1996-ban, a hatvanéves évfordulóra a Hungaroton két CD lemezen megjelentette a teljes anyagot. Azt is el kell itt mondani, hogy a törökországi gyűjtés egészen a kilencvenes évek közepéig nem keltett igazi érdeklődést, ekkor azonban megjelentek Sipos János népzenekutató közlései, amelyek mintegy 1500 újonnan gyűjtött dallam segítségével új megvilágításba helyezték ezt a kérdést. Sajnos azonban Bartók angol nyelven írt tanulmányai máig nem jelent meg magyar fordításban. Most pedig lássuk Bartók anatóliai gyűjtésének előzményeit. Bár a magyar történelem korai írott forrásai számos esetben utalnak a magyarság török származására, és a magyarság török származásának sok pártfogója akadt a modern tudomány kialakulásának kezdeti időszakában Magyarországon, a nyelvtudomány a XIX. század második felétől az intenzív szibériai nyelvészeti gyűjtőmunka eredményeinek hatására a finnugor származtatás irányába vitte a kutatást. 2014-04-04 |
