Az új sorozat, melynek hatására Törökországban egy magyar költőt is megismerhetnek

2019. szeptember 12-én vetítették a török FOX csatornán a Mucize doktor (Csodadoktor) című sorozat első epizódját. Már ez az első rész is kiemelkedő, 7-8%-os nézettséget ért el. Azonnal társalgási téma lett mind az emberek között, mind a sajtó cikkeiben. Ennek megfelelően a második rész emelkedést mutatott. Szeptember 26-án mutatták be a harmadik epizódot, amelynek eredményét nehéz lesz bármi másnak utolérni, ugyanis a tévénézők 15-18%-a választotta, mely nézettségi rekordnak is számít.

A történet igazán különleges. Dr. Ali Vefa (Taner Ölmez) még gyermekkorában egyedül maradt: családja elhagyta, bátyja kisgyermekkorukban meghalt. Ali ráadásul savant-szindrómában szenved, azonban elképesztő memóriájának köszönhetően évfolyamelsőként végzi el az orvosi egyetemet, majd sebészeti asszisztensként szeretne dolgozni egy magánkórházban. A sorozat első epizódjában két esetben is bebizonyítja kiemelkedő képességeit, azonban betegsége miatt természetesen kérdéses, hogy az intézmény rábízhatja-e betegei sorsát. Kommunikációs képességei – ahogyan általában ezeknél betegeknél – gyengék, így nehezen tudja magát megvédeni, ám van, aki támogatja őt. Az epizód végére dől el, hogy megkezdheti-e munkáját.

A történet alapja egyébként a Good Doctor című dél-koreai romantikus sorozat, mely 2013-ban készült.

Mi a savant-szindróma?

„A savant-szindróma egy olyan kognitív zavar, amely bizonyos fejlődési rendellenességekre vezethető vissza, az eredménye pedig a kiemelkedő tehetség vagy képesség egyes területeken. A savantok páratlan számolási, emlékezeti vagy művészeti képességekkel rendelkeznek, miközben egyéb funkciókban súlyos lemaradást mutatnak. Többségük IQ-ja ötven-hetven között mozog, így értelmi fogyatékosnak számítanak.

A savantokban egyszerre van jelen a tehetség és a deficit.

A savantokra a nyelvi és kommunikációs fejlődésben való visszamaradás jellemző, miközben bizonyos területeken kiemelkedő tehetséggel rendelkeznek. A savantok többsége páratlan emlékezeti tehetséggel bír.

A savantizmust gyakran mossák össze az autizmussal, ám nem egyértelmű az együttjárás a két kórkép tekintetében. Körülbelül a savantok fele autista is, a másik felük azonban egyéb fejlődési rendellenességben vagy pedig valamilyen központi idegrendszeri betegségben szenved.” – írja a mindsetpszichologia.hu.

Egy-egy filmsorozat sikerének hatása az emberek gondolkodásmódjára tagadhatatlan. Ezt ki is használják a készítők: nem egyszer fordul elő, hogy a nőkkel vagy a gyermekekkel szembeni méltatlan bánásmód, esetleg a fegyverhasználat ellen, vagy az örökbefogadás mellett – hogy csak néhány példát említsünk – érvelnek a történeteken keresztül.

A török sajtó az új sorozat hatására felkapta a savantizmust és ezzel együtt az autizmust mint témát, és igyekeznek bemutatni a közönség számára mind a betegséget, mind az ebben szenvedő emberek életét.

Az újságok sok érintett hírességgel foglalkoztak a téma kapcsán az utóbbi időben  : Alonzo Clemons amerikai szobrász, Matt Savage amerikai jazz-zseni, Stephen Wiltshire brit mérnök és művész, Richard Wawro skót művész, Derek Paravicini brit (vak és autista) zenész.

Így merült fel ezekben a cikkekben a magyar Fajcsák Henrietta, művésznevén Henriett Seth F. autista és savtant-szindrómás költő, író, festő neve is.

Fajcsák Henrietta Autizmussal önmagamba zárva című könyvét így mutatják be: „Sokoldalúan tehetséges fiatal szerző önéletrajzi jellegű, befelé forduló írásait, festményeit, rajzait, fotóit gyűjti egybe ez a vékony kötet. Szórakoztató, informatív, megindító, humoros és időnként megdöbbentő, sőt vádló írások, gyönyörködtető és szórakoztató képek. Az utóbbi tíz-tizenöt évben egyre több önéletrajzi írás jelent meg kiemelkedő értelmű, magas intelligenciájú, de autizmus spektrumzavarban szenvedő felnőttek tollából.”

Álljon itt egy verse is, hogy tovább ismerkedjünk vele!

Első mese

Volt egyszer egy világ, a világban egy bolygó,
a bolygón egy földrész, a földrészen egy ország,
az országban egy város, a városban egy lakás,
a lakásban egy szoba, a szobában egy ember,
s az emberben egy világ.

A sorozat iránt érdeklődő olvasóink számára ajánljuk a bemutató videó megtekintését.

Erdem Éva – Türkinfo