Az iszlám magyar zarándoka

Kevés olyan fordulatokban, kalandokban gazdag életű professzorral találkozhattak a Budapesti Tudományegyetem hallgatói, mint amilyen az 1884-ben született Germanus Gyula volt

Csaknem egy évszázadot átívelő pályafutása során megismerte a varázslatos Kelet világának – akkoriban európai ember számára alig-alig elérhető – tájait. Az a ritka tudósfajta volt, aki kilépett az egyetemi könyvtár biztonságot adó falai közül, s a felfedező utazó megpróbáltatásokat, kockázatokat vállaló személyiségét példázta.

Alkotó szelleme és szorgalma nyári balkáni utazásai során Boszniában és Hercegovinában, mohamedán környezetben kapott igazi ösztönzést. Meghatározó buzdításban részesült professzorától, Kunos Ignáctól, valamint Vámbéry Ármintól, akinek életveszedelmekben bővelkedő törökországi és perzsiai utazásai nagyon megragadták az ifjú Germanus Gyula képzeletét.

Furcsa módon Nyugaton kezdte meg Keletről szóló tanulmányait. Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter döntésének köszönhetően 1908-1911 között állami ösztöndíjjal három évet tanulhatott Nagy-Britanniában.

Első ízben Törökországban tapasztalta meg, milyenek az életkörülmények, a földrajzi környezet, a történelmi hagyományok, a vallási előírások. Az Abdul-Hamid önkényuralma alatt élő török nép akkoriban szigorúan el volt zárva a külvilágtól. A határokon belépőktől minden újságot, sőt még az útikalauzt is elvették a határőrök. Az ifjú Germanus Konstantinápolyban élve ismerte meg az önkényuralmi világ hétköznapi valóságát. Kapcsolata volt az ifjútörök mozgalom képviselőivel. Így került a mindenütt nyüzsgő besúgók jelentése nyomán a török rendőrség látókörébe. Letartóztatták, s rövid ideig úgy érezte, hogy az akasztófa árnyékába került.

Folytatás

Forrás: baloghpet.com