Atatürk és a tánc

Április 29-e van, a tánc világnapja… Atatürk, aki tudatában volt a török modernizáció  fontosságának, s annak jelképe is lett, azt kívánta, hogy az emberek minden alkalmon, összejövetelen táncoljanak. Ahogy az élet egyéb területein is, a nemzet vezéreként a modern tánc terén is új korszakot nyitott Törökországban.

Érző, egyéniséggel rendelkező társadalom

Atatürk tánccal kapcsolatos nézeteit sok török történész hagyta az utókorra. A Sözcü Pazar olvasóinak erről Oğuz Özlem, az Állami Opera- és Balettintézet híres művésze mesélt, akit a török balett élő legendáinak egyikeként tartanak számon. A hazáját külföldön is évek óta sikeresen képviselő művész szerint „Atatürknek, ha nem is oly mértékben, mint a nyugati zene esetében, de a tánczene modernizálása során a táncra is nagy hatása volt. Tudatában volt a modernizáció fontosságának, s egy olyan társadalomban, amely elképzelni sem tudta a férfiak és a nők közös szórakozását és páros táncát, Állami Opera- és Balettintézetet, illetve Állami Színházat hozott létre, emellett szimfonikus zenekarokat alapított, hogy a művészetekhez értő, érző, egyéniséggel rendelkező társadalom születhessen meg.”

Bátorított, lelkesített

Atatürk azt kívánta, hogy az emberek minden összejövetelen és alkalmon táncoljanak, ő maga is gyakran járt bálokra és a táncmulatságokra. Ali Fuat Cebesoy ír a visszaemlékezéseiben arról, hogy Mustafa Kemal Selanikban rövid idő alatt rendkívüli valcertudásra tett szert, s a hadi iskolában az órák szüneteiben tanította is a társainak. A tánc iránti vonzalma egész életén át elkísérte. Çankayában és az ankarai palotában rendezett mulatságokon táncpartnereivel vidáman, szép táncstílusának biztos tudatában rótta a köröket foxtrottot járva; s az oldalán álló fiatalokat „élnünk kell, éljünk” szavakkal hívta táncba.

Ma sincs párja

Atatürk szerette az embereket, értett a művészetekhez, s azokat a civilizáció tükrének tekintette, a szépművészetek minden ága érdekelte. Az 1930-as éveket követően Törökország sok városában, köztük Ankarában, Isztambulban és Izmirben, olyan pompás bálokat és táncbemutatókat rendezett, melyeknek ma sincs párja. Már kora gyermekkorában elsajátította, így kitűnően, szinte mesterfokon táncolta a polkát, mazurkát, a francia négyest, a keringőt és a többi szalontáncot is.

A zeybek volt a kedvence

Mustafa Kemalnak az Izmiri Leányiskolában tett látogatása alkalmával Selim Sırrı (Tarcan) és Mualla (Anıl) zeybek táncot adott elő. A bemutatótól elámuló Atatürk a mesternek a következőket mondta „Selim Sırrı bey, Ön a zeybeket úgy keltette új életre, hogy polgári formát adott neki. E művet mindannyian szívesen fogadjuk, nemzeti és társadalmi életünk részévé tesszük, gyönyörű formát kapott. Most már mi is elmondhatjuk az európaiaknak, hogy ’nekünk is van kitűnő táncunk’, melyet szalonjainkban és bemutatóinkon táncolhatunk. Ez a zeybek minden csoportos előadás alkalmával nőkkel együtt táncolható és táncolandó.” E szavakkal indította el Atatürk a zeybeket a nemzeti tánccá válás útján.

Forrás: https://www.sozcu.com.tr/hayatim/kultur-sanat-haberleri/ataturk-ve-dans/

Képek és video forrása: www.sozcu.com; www.dailymotion.com

Fordította: Barabási-Mocsári Erika