A török hódoltság szebbik oldala – a törökfürdők emléke

A török uralom alatt töltött 150 év mély nyomott hagyott hazánk történelmében. Bár kissé furcsán hangzik, az időszakban voltak pozitív hozományai, az egyik ilyen például a fürdők elterjedése, melyek közül a mai napig működnek fürdők Budapesten és Egerben. De vajon hogyan épültek és mi volt a sorsuk az elmúlt évszázadokban?

Számos korabeli európai utazó számol be útleírásaiban a török korban itt látott fürdőkről, ódákat zengve azok lenyűgöző megjelenéséről és fantasztikus hatásairól. Mivel a törökök számára a fürdők közösségi és megtisztulási funkciót láttak el, mindig a központba, a vallási helyszínek, a dzsámik, türbék és minaretek közelébe építették. Nagyon fontos volt számukra a megfelelő vízhőmérséklet, így próbálták a fürdőt a hőforráshoz minél közelebb létrehozni.

Ezért épültek a fürdők

Az iszlám vallásban fontos szerepet jelent a tisztálkodó fürdés, a Korán tanításai alapján állóvíz nem, csak folyóvíz használható erre a célra, Mohamed próféta pedig a nemzőképesség vonatkozásában tartotta mindezt fontosnak. A test és lélek megtisztulását egyaránt szükségesnek vélték. A folyamatban fürdőmesterek és szolgálónők működtek közre. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők közös fürdőzése nem volt megengedett, a fürdők a társasági élet színterei is voltak. A lefektetett szabályokat betartva, meleg – langyos- hideg – száraz volt a termek követési sorrendje. Mindehhez szorosan hozzátartozott a bőr-, ás hajápolás valamint a masszírozás.

Folytatás >>>

Forrás: mindenamieger.blogspot.hu