A sátán itala hozta el a fényt

Reneszánszát éli a kávékultúra az egész világon, így Budapesten is. Igaz, a legendás reformkori, és századfordulós, hatalmas, nyüzsgő csarnokok és paloták helyett, most kisebb, intimebb kávézók szaporodnak gombamód. Apropó! Tudták, hogy vannak elméletek, amik szerint a kávénak köszönheti Európa a reneszánszt? És azt, hogy nagyon is valós a veszélye annak, hogy hamarosan le kell mondanunk a forró fekete mindennapi luxusáról?

A kávé az emberiség történetéhez viszonyítva nagyon friss találmány: nagyjából hatszáz éve tudunk róla. Ennek ellenére nem ismerjük pontosan az eredetét. A legismertebb legenda szerint valamikor a XIV. században egy etióp kecskepásztor vette észre, hogy ha állatai egy bizonyos cserjefajtáról legelnek, sokkal élénkebbek lesznek, és elkezdenek őrült módon viselkedni. Ő pedig, mindebből nem arra következtetett, hogy jobb ezeket a bokrokat messze elkerülni, inkább maga is megkóstolta a bogyóit.

Egy mítosz szerint maga Gábriel arkangyal osztotta meg a kávézás titkát Mohammed prófétával, aki betegeskedett, ám miután ivott az isteni italból, legyőzött negyven férfit, aztán negyven nővel hált.

Az iszlám bora, a sátán itala

Annyi biztosnak tűnik, hogy kávépörkölés, és -főzés tudománya a mai Jemen területéről kiindulva terjedt el muzulmán világban. Az alkoholfogyasztás vallásos tilalma miatt a kocsmák helyett a kávémérések szaporodtak el a térségben. Az ital megjelenése után volt némi hitvita arról, hogy mivel a kávé, a borhoz hasonlóan az agyra hat, nem kellene-e betiltani azt is. A fő ok persze az volt, hogy a kávémérésekben az emberek találkoznak és beszélgetnek, ami pedig egyenes út a lázadáshoz, így Mekkában egy időre be is tiltották a kávézást, ám miután a XIV. században a város oszmán fennhatóság alá került, újra folyhatott a fekete leves.

Európába oszmán közvetítéssel jutott el a kávé, ám a gyanúsan fekete, iszlám ital eleinte nem volt túl népszerű: egy ideig a sátán italaként tartották számon. Aztán a bevállalós VIII. Kelemen pápa megkóstolta, és annyira megtetszett neki, hogy a kávét egyenesen szent italnak kiáltotta ki. Ettől kezdve pedig nem volt megállás: a koffein meghódította a keresztény világot. Egyes elméletek szerint nem véletlen, hogy pont ebben az időszakban, éppen Itáliából kiindulva kezdte el a reneszánsz hajnala felváltani a sötét középkort, amire az állandó borfogyasztás volt jellemző.

Kávéházak kora

Konstantinápolyban már 1554-ben megnyílt az első, valódi kávéház, aztán Velencében 1645-ben, Londonban 1652-ben, Párizsban 1672-ben, Bécsben pedig 1683-ban. Bár Magyarországra már a törökök elhozták, és százötven éves vendégeskedésük során elterjesztették a kávékultúrát, a bécsi, itáliai, és török hagyományokat ötvöző városi kávéházak csak később, a XVIII. – XIX. században terjedtek el, és magukkal hozták a felvilágosodást és a reformkort. Véletlen lenne, hogy 1848-as forradalom is éppen egy kávéházból, a Pilvaxból indult? Aligha.

Folytatás>>>