![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Közel 2000 birkózó mérkőzik meg egymással a Kırkpınari Olajbirkózó Bajnokságon, melyet minden évben július végén tartanak.
A viadalt a hagyományoknak megfelelően Törökország trák tartományában, Edirnében tartják. A történelmi versennyel kapcsolatos tényeket tíz pontba szedve mutatjuk be.
1. A legrégebbi sportverseny
A legelső megmérettetésre 1361-ben került sor, hogy pontosabban mikor, arról nem maradtak feljegyzések. A kırkpınari olajbirkózást 2010-ben felvették az UNESCO szellemi örökségek listájára. Mint a legrégebbi sportverseny 2001-ben került a Guiness-rekordok közé.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. A legenda
A birkózással kapcsolatos legenda az államalapító I. Oszmán szultán fia, Orhan oszmán szultán (1326–1362) uralkodása idejére vezet vissza. Ekkor történt, hogy az oszmán császár első európai katonai hadjárata alatt az oszmán hadseregből 40 fosztogató katona – Trákia egy részének meghódítása után – elindult az oszmánok ázsiai erődjébe, Bursába. Útközben a csapat két tagja birkózni kezdett – a mai Görögország területén található városban – Samonában. Nem tudták egymást legyőzni, ezért Edirne közelében újrakezdték a viadalt. A katonák egyike sem akarta feladni, a döntetlen eredményt nem fogadták el, végül a reggeltől éjfélig tartó birkózásban a kimerültségtől mindketten meghaltak. Évekkel később – egy újabb katonai hadjárat során – az egykori bajtársak ismét a párviadal helyszínéhez értek. Meglepődve látták, hogy ott, ahová a két kitartó birkózót temették, forrásvíz tört fel. A helyet kırkpınarnak („negyven forrás”) nevezték el.
3. Modern idők
Miután a Balkán-háborúban (1912–1913) az oszmánok elvesztették Samonát, a város Görögországhoz került. A 20. század elején vívott csaták és az I. világháború alatti események miatt a kırkpınari olajbirkózó versenyt egy másik török helyszínre költöztették.
A Török Köztársaság 1923-i megalakulását követő évben Habib Sevük oktatási miniszter kezdeményezésére újjászületett a verseny, melyet azóta is minden évben Edirnében rendeznek meg.
4. A nyertes jutalma
A birkózó verseny győztese minden évben elnyeri a başpehlivan („birkózó bajnok”) címet. Ha háromszor egymás után sikerül ezt a megtisztelő fokozatot valakinek elérnie, akkor a cím mellé egy aranyövet is kap. Manapság a nyertes pénzjutalommal is gazdagodik, míg az oszmán korban általában telivéreket, tevéket és bikákat kaptak a győztesek.
5. A történelem legjobb olajbirkózói
Az oszmán kor egyik legjobb kırkpınari olajbirkózója „Aliço, a kopasz” volt, aki a bajnoki címet 26 évig birtokolta. Ezt a rekordot azóta sem sikerült senkinek megdöntenie. Aliço, akit „A kegyetlen” néven is ismertek, 1922-ben halt meg, még mielőtt a köztársaságban hivatalossá tették volna az egyesületet.
A modern Törökország megalakulása utáni időkből a legismertebb birkózó a Kocaeli tartomány Karamürsel kerületéből származó Ahmet Taşçı, aki 1990–1997 között volt a „birkózó bajnok” cím tulajdonosa. Az 57 éves Ahmet Taşçı idén ismét elindul a bajnoki címért. A felkészülés során az edzéseken 300 kg-os kamionkerekeket emel fel.
6. Egyszerű szabályok
Az ellenfél legyőzésének több módja is van. Vesztes az, akinek a háta hozzáér a földhöz, ha leül, ha idő előtt feladja, ha a nadrágja elszakad vagy leesik. Megnyeri a fordulót az, aki ellenfelét felemelve három lépést tud megtenni úgy, hogy a vetélytársa lába nem ér le a földre. Tilos sértő szavakkal és gesztusokkal illetni az ellenfelet, a játékvezetőt vagy a közönséget. Aki vét az előírások ellen, büntetést kap. A versenytárssal való vitatkozás, tiltott technikák alkalmazása, a komolytalan birkózás, a megvesztegetés szintén büntetendő. Idén mintegy 90 játékvezető figyeli a verseny tisztaságát.
7. Az ağa (úr)
A versenyt Kırkpınar ura (Kırkpınar Ağası) hirdeti meg. A hagyományok szerint ő az, aki meghívja a birkózókat a viadalra, a május 6-i Hıdrellez (ősi tavaszköszöntő ünnep) előtt 20–25 nappal. A meghirdetett időpont előtt egy héttel alakítják ki a küzdőteret.
A verseny kezdete előtt olaj- és vízárusok járják körbe a területet. Az esemény legfontosabb alakja a cazgır, ő jelenti be a soron következő fordulót, a játékosokat dicsérő szavakkal és imával illeti. Az ağa hagyományos ruméliai török ruhát visel, vendégeivel együtt nézi végig a viadalt. A rendezvényen idén tíz cazgır vesz részt.
8. A szertartás
Amikor a cazgır bejelenti a viadal kezdetét, a két birkózó a mellettük lévő edényből olajjal és vízzel keni be magát. Az olaj minősége fontos, olívaolajat használnak. A versenyzők hagyományosan először a bal oldalukat kenik be a jobb kezükkel, majd a jobb oldalukat a bal kezükkel. Ezt követően lépnek a füves er meydanıra („férfiak területe”), majd a peşrev (rituális kezdés) következik.
A peşrev alatt minden birkózó három lépést tesz előre, majd hármat hátra, majd mielőtt letennék bal térdüket a talajra, megérintik a saját térdüket, valamint a szájukat és a homlokukat is a jobb kezükkel háromszor. A szertartás alatti zene 20 dob és 20 zurna (népi fúvós hangszer) segítségével szólal meg, majd a zenészek hirtelen felugranak és elkiáltják magukat: „Hayda bre pehlivan!” („Gyere, birkózó!”). Ezzel kezdetét veszi a mérkőzés. A birkózók megkérhetik az olajárusokat, hogy ha szükséges, újra olajozzák be őket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
9. A ruházat
A török olajbirkózás legmeghatározóbb viselete a kıspet, az olajos, szoros nadrág. Ez az egyetlen dolog, amit a birkózó magán hagy. Ha a versenyző nyerni akar, meg kell védenie a bőrből készült nadrágját, miközben ellenfele támadja őt.
10. Kijátszani az ellenfelet
A kıspet fontossága miatt sok csel van, amellyel legyőzhető az ellenfél. Az egyik taktika – amely a kıspettel kapcsolatos – az ún. „farkascsapda”. Ezt azonban már betiltották. Népszerű és elfogadott csel a boyunduruk (iga), amikor a versenyző vetélytársa fejét és egyik karját lenyomja a talajra, aki így vesztes pozícióba kerül.
Forrás: Hürriyet Daily News
Fordította: Kollár Kata – Türkinfo
