5000 éves kenyérrecept hódít Törökországban – a helyiek imádják az ősi ízeket

Egy 5000 éves kenyérrecept újjáélesztése Törökországban váratlan sikert aratott. A régészek által feltárt ősi kenyér alapján készült változatot a helyiek imádják, és a pékség alig győzi a keresletet.

Törökország középső részén, Eskişehir városában a régészek egy 5000 éves, megégett kenyérdarabot találtak egy ház bejárata alatt, a Küllüoba Höyük nevű bronzkori településen végzett ásatások során 2024 szeptemberében. A lelet, amely az eddig ismert legrégebbi sütött kenyér, március 28. óta megtekinthető az Eskişehir Régészeti Múzeumban.

„Ez az eddigi legősibb sütött kenyér, amelyet ásatás során találtunk, és nagyrészt megőrizte eredeti formáját” – mondta Murat Türkteki régész, az ásatás vezetője az AFP-nek adott interjújában.

A kenyér elemzése kimutatta, hogy durván őrölt emmer búzalisztből – egy ősi búzafajtából –, lencsemagokból és egy növényi levélből készült, amely természetes kovászként szolgált. A lapos, korong alakú kenyér átmérője körülbelül 12,7 centiméter.

A helyi hatóságok kíváncsiak voltak, hogy újra lehet-e készíteni ezt az ősi receptet, ezért felkeresték a Halk Ekmek nevű pékséget Eskişehirben. Mivel az emmer búza már nem elérhető Törökországban, a pékek Kavilca búzát – egy közeli rokon fajtát –, bulgurt és lencsét használtak az eredeti összetevők megközelítéséhez.

Az első adag kenyér néhány órán belül elfogyott, és azóta a pékség naponta körülbelül 300 „Küllüoba kenyeret” értékesít. Az önkormányzati támogatásoknak köszönhetően a kenyér mindössze 50 török lírába (kb. 470 forint) kerül.

A kenyér másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy szárazságtűrő növényekből készül, ami felkeltette a régészek és a helyi tisztviselők figyelmét is. Törökország jelenleg vízigényes növényeket, például kukoricát és napraforgót termeszt, de a Kavilca búza ellenáll a szárazságnak és a betegségeknek.

„Őseink tanítanak minket. Ahogy ők, mi is kevesebb vizet igénylő növények felé kellene hogy forduljunk” – mondta Ayşe Ünlüce, Eskişehir polgármestere.

Forrás: www.agroforum.hu