Tarik Demirkan, Csepregi Zsolt: Törökország átalakulása és geopolitikai szerepe

HETI TV: Külpolitikai Kitekintő: Törökország átalakulása és geopolitikai szerepe

A Külpolitikai Kitekintő legutóbbi adásában Gyarmati István vendégei Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője és Csepregi Zsolt, Izrael-szakértő voltak. A beszélgetés központi témája Törökország változó szerepe volt a geopolitikai térképen, különös tekintettel a közel-keleti és európai viszonyokra, valamint az izraeli-török kapcsolatokra.

Törökország külpolitikai fordulata

Törökország hosszú idő óta az egyik legaktívabb regionális hatalom, amely folyamatosan alkalmazkodik a nemzetközi helyzet változásaihoz. Tarik Demirkan szerint Ankara külpolitikai stratégiája előrelátó és következetes, ezért nem meglepő, hogy most is átrendezi prioritásait.

Az egyik legnagyobb fordulat a kurd kérdés újratárgyalása, amelyet a török politikai vezetés egyfajta nemzeti egység megteremtésének részeként kezel. A kurd kisebbségek politikai szerepvállalásának bővítése jelentős változás, hiszen korábban a török vezetés évtizedeken keresztül elutasította ezt a lehetőséget.

A másik meghatározó esemény Szíria belső átalakulása, ahol Ankara támogatásával egy új politikai erő került hatalomra, ami Assad rezsimjének bukását eredményezte. Ez a folyamat egyértelműen megerősítette Törökország pozícióját a közel-keleti térségben.

Törökország és az ukrajnai háború

Egy másik látványos fordulat, hogy Törökország csatlakozott az Ukrajna támogatását célzó katonai szövetséghez. Gyarmati István kiemelte, hogy ez Európa számára is új korszakot nyithat, hiszen a török haderő nemcsak népes, hanem valódi harci tapasztalatokkal is rendelkezik.

Demirkan szerint Törökország hivatalosan semleges álláspontot képvisel, de a tettei alapján egyértelmű, hogy inkább Ukrajna oldalán áll. „Erdogan mindig hangsúlyozza, hogy békepárti, de nem ismeri el az orosz területi követeléseket” – mondta.

Izrael és Törökország: Egy új fenyegetés?

Csepregi Zsolt arról beszélt, hogy az izraeli biztonsági stratégiában Törökország egyre nagyobb figyelmet kap. Korábban Irán volt az elsődleges fenyegetés, de most egy török befolyási övezet kialakulása Szíriában komoly kihívást jelent.

„Az izraeli biztonsági szolgálatok szerint Izraelnek fel kell készülnie egy esetleges török fenyegetésre” – fogalmazott Csepregi, hozzátéve, hogy a titkos védelmi jelentések szerint már meg is kezdték a védekező stratégiák kidolgozását.

A beszélgetés során felmerült az is, hogy Törökország és Irán viszonya is egyre feszültebbé válik, mivel mindkét ország regionális nagyhatalomként próbál pozíciót szerezni.

Törökország és az Európai Unió: Valós esély a közeledésre?

A török-EU kapcsolatok régóta feszültek, és Ankara uniós csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag megrekedtek. Gyarmati István felvetette, hogy Törökország európai katonai szerepvállalása segíthetne az EU-val való közeledésben.

Demirkan szerint nem valószínű, hogy ez elősegítené Törökország csatlakozását az EU-hoz, mivel a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak. Ugyanakkor gazdasági és vízumkönnyítési megállapodások születhetnek.

A kurd kérdés rendezése: Siker vagy újabb konfliktus?

A beszélgetés végén Tarik Demirkan óvatos optimizmust fogalmazott meg a kurd kérdés rendezésével kapcsolatban. „Törökország történetének legvéresebb konfliktusa a kurd kérdés, és eddig minden próbálkozás kudarcot vallott. Most azonban úgy tűnik, hogy a konfliktus megoldásának lehetősége először reálisan felmerül” – mondta.

A kurd politikai pártok egyre inkább támogatják a megbékélést, és egy politikai megoldás lehetősége is felmerült. Ez azonban egy rendkívül érzékeny terület, amelyet bármikor kisiklaszthat egy provokáció.

Konklúzió: Törökország új hatalmi centrum?

A beszélgetés végén a szakértők egyetértettek abban, hogy Törökország geopolitikai jelentősége soha nem volt ennyire meghatározó. Az ország új regionális szereplővé vált, amelynek döntései közvetlen hatással vannak a közel-keleti, európai és globális politikára.

A műsorvezető, Gyarmati István szerint a következő hónapokban érdemes figyelni, hogy a török külpolitikai változások stabilitást vagy újabb konfliktusokat hoznak-e a térségben.