A török hatás mély nyomot hagyott, a savazást már mi tettük hozzá

A tűz művészete – török hatások a magyar üveg- és kerámiaművészetben címmel nyílt kiállítás Isztambulban, a Török és Iszlám Művészetek Múzeumában. A 2024. december 18-ig látogatható tárlat a magyar és török közös mintakincs és formanyelv emlékeit mutatja be. Anyagában a 16. századtól, a török hódoltság korától kezdve napjainkig szerepelnek ikonikus darabok, köztük a Zsolnay-gyár különleges eozinvázái, a híres mátrai 3D festésű hímes palackok vagy Girgl Henrik török motívumokat felsorakoztató, savazásos technikával készült poharai.

A török művészet hatása mély nyomot hagyott a magyar tárgykultúrában, különösen az üveg- és kerámiaművészet területén. Az egyszerű kerámiaedényeken éppúgy megfigyelhetők a keleti minták, mint a gazdagon díszített bokályokon (boroskancsókon), amelyek motívumai máig jelen vannak a népművészetben.

Ez a gazdag kulturális örökség az évszázadok során a magyar kézművesség meghatározó elemévé vált – olvasható a kiállítás közleményében –, olyan örökséget teremtve, amely egyszerre tükrözi a magyar és a török kultúra egyedi elemeit, miközben időtlen kapcsolatot ápol e két művészeti világ között.

Savazásos technika

Az Isztambulban most megnyílt kiállítás történeti darabjai között a 16. századtól láthatók használati tárgyak. Ilyenek például a palánkról származó talpas korongok, amelyek egyértelműen mutatják a török formanyelv jellegzetességeit, vagy a különböző korszakokból származó irizáló vázák. Az irizáló üveg első receptjét a híres alkimista, Jabir ibn Hayyan (721–815) jegyezte fel, de a technológia a középkor során jórészt elhalt, így újra kellett alkotni.

Folytatás

Forrás: index.hu