Hol lehetett az Édenkert?

Egyetlen más ország nem kapcsolódik olyan szorosan a bibliai múlthoz, mint Izrael. Valláskutatók vizsgálódtak, régészek ásták, ássák a homokot fáradhatatlanul, hogy megtalálják a Bibliában említett helyeket a mai Izrael és Palesztina területein. Mindenki tudja, hol van a „Szent város”, Jeruzsálem, Betlehem és Názáret, mi történt a Getszemáni-kertben és a Golgotán.

Az Ószövetségben emlegetett helyek kevésbé ismertek, az Édenkertről például vajmi keveset tudni. Létezett egyáltalán? Valódi hely volt, s ha igen, hol volt? Nem tudjuk. Sok bibliakutató azt mondja, hogy a kert egykor valóban létezett, de ma már nem található a Földet megváltoztató Özönvíz miatt.

A bibliai történetek szerint a kert, amelyet az Isten megosztott az emberekkel, bőséggel teli idilli hely volt. Sokan kutatták már hollétét, számos helyről állították már, hogy az az eredeti. A legtöbben Dél-Mezopotámiába helyezik. A szakértők az úgynevezett Ubaid kultúrára összpontosítottak, amely az Eufrátesz és a Tigris közötti legrégebbi ismert kultúra volt. Tagjai építették az első mezopotámiai várost, Eridut, amelynek romjai ma a sivatagban vannak. Nyolcezer évvel ezelőtt azonban a Perzsaöböl sokkal beljebb nyúlt, mivel a világóceán szintje magasabb volt. Az Eufrátesz termékeny vizes élőhelyei így körülvették Eridu városát. Lakói rendkívül változatos ökoszisztéma előnyeit élvezték. Ivóvízhez jutottak, halakra, emlősökre és madarakra vadásztak, hozzáfértek a tengerhez, és művelték a földet. Talán csak néhány száz ember élt itt, de az biztos, hogy semmiben sem szenvedtek szükséget.

Kr. e. 5500 körül Eridu lakossága felépítette az első mezopotámiai templomot. Folyami agyagtéglából épült kis épület volt, amelyet Enki istennek, az ivóvíz védőszentjének és a sumerek szerint az ember teremtőjének szenteltek. A mezopotámiai művészetben Enkit úgy ábrázolják, hogy válláról csurog a víz. Lehetséges, hogy ezeknek a műalkotásoknak a szerzői azt akarták mondani, hogy Eridu volt az első hely, ahol emberek éltek, olyan hely, amilyen az Éden volt a Biblia szerint.

Más kutatók a mai Törökország területére, a szíriai határtól 60 kilométerre északra tennék az Édenkertet. Ezeket a feltételezéseket egy 1994-es régészeti lelet támogatja, a Göbekli Tepe dombon talált neolitikus körtemplom. Klaus Schmidt a Német Régészeti Intézet munkatársaival mívesen megmunkált kövekre bukkant, álló oszlopok alkotta kőköröket találtak. A kőoszlopok gigásziak, a legnagyobbak öt és fél méteresek, súlyuk 15 tonna körül van. A rajtuk levő domborművek állatokat – kígyókat, rókákat, vaddisznókat, madarakat és egyéb lényeket ábrázolnak. Az egyes kör alakú helyiségekben is általában egy-egy állat témája van, ezért a régészek úgy vélik, hogy az ókori vadászó-gyűjtögetők úgynevezett animalisták voltak. Azt hitték, hogy minden élőlénynek van szelleme, és imádták őket. Eddig nem sikerült meghatározni az egyes állatszimbólumok jelentőségét.

Folytatás

Forrás: ujszo.coom