Ankarai hangulatok, 2. rész

Ankara legimpozánsabb mecsete a Kocatepe, amely uralja a városközpontot. Bár az oszmán építészet stílusjegyeit viseli magán, mégsem a korábbi századok „terméke”.

A 20. század közepén láttak neki, és az 1980-as évek végére fejezték be. Ha a déli órákban járunk erre, hófehér falai szinte vakítanak, 88 métert elérő, égbenyúló „fehér virágai” pedig az Ezeregyéjszaka legszebb történeteit idézik elénk.

Belépve a mecsetbe hűvös, szürke félhomály fogad, amelyet az ablakokon bezúduló napfény tesz felettébb hangulatossá. Mintha egy pillanatra összeérnének az égi szférák a földiekkel, sajátos légkört alkotva, amely nem csak pár momentumig, hanem legalább fél órára a legmesszebbmenőkig kiemel a külvilágból, gondolkodásra késztet, hogy aztán felfrissülve engedhessen utunkra.

Az előbbihez hasonlóan a parkok is a pihenés és a közösségi élet fontos színterei Törökországban. Minden városban takaros, gondozott parkokat találhatunk, rengeteg fával, virággal, számos szökőkúttal, a szabadban sütő, főző, pihenő és a piknikező emberekkel. Szerencsétlen véletlen, hogy kép a másnap délelőtti órákban készült, így sajnos nem tudtam egy ilyen „közösségi szeánszot” sem megörökíteni, mivel azokat főleg délután és a kora esti órákban kezdik csak meg.

A külvárosi parkok sem elhanyagoltak, sőt, sok esetben szebbek és kevésbé zsúfoltak, mint belvárosi társaik. Kint járva tapasztalhatjuk, hogy a törökök életében rendkívül fontos szerepet játszanak a parkok és egyéb zöldövezetek, amelyek egy-egy kis földi Paradicsomként bújnak meg a nagyvárosok fekete forgatagában.

Azonban Ankara sem csupán parkokból és mecsetekből épült fel. Törökország fővárosaként innen sem hiányzik a nyüzsgő belvárosi utcakép, amelyet Kizilay városrész üzleti és gazdasági negyedének egyik főutcájával kívánok szemléltetni. Kizilay városrész az „origo”, ahol összeforr a város közlekedési hálózata, és itt teljesedik ki a helyi éjszakai élet is. A belső sétálóutcák számos kávézónak, étteremnek adnak otthont. Finomabbnál finomabb tradicionális ételekkel és igazi török kávéval kínálnak, vízipipával megtoldva, amelynek fakó füstjét lassacskán eregetve merenghetünk el egy-egy elkapott félmosolyon, amely pont olyan gyorsan tűnik el a tömegben, mint ahogy a pipa füstje illan el bárányfelhők felé.

2014-02-14
Csizmadia Péter