A nyugati hatalmak tiltakozása süket fülekre talál.
Régóta mérgezi Törökország és a Nyugat kapcsolatát Osman Kavala ügye, ám az ankarai vezetés továbbra is inkább vállalja a külpolitikai konfrontációt, minthogy szabadon bocsássa a politikai aktivizmusáról ismert üzletembert. A török külügyminiszter a héten tíz ország, köztük hét NATO-szövetséges állam diplomatáit kérette be, miután azok közös közleményben szólítottak fel Kavala szabadon bocsátására, az érintett őrizetbevételének negyedik évfordulóján. A Törökországba akkreditált amerikai, dán, francia, finn, holland, német, norvég, svéd és új-zélandi nagykövetek közös nyilatkozatukban finoman felhívták a figyelmet az üzletember ellen indult eljárásokban tapasztalt visszásságokra, és emlékeztettek arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már 2019 decemberében elrendelte Kavala szabadon engedését. Törökország azonban annak dacára sem hajlandó végrehajtani az ítéletet, hogy a 47 tagállamot tömörítő strasbourgi Európa Tanács már kötelezettségszegési eljárás megindítását helyzete kilátásba, ami a török szavazati jog vagy akár tagság felfüggesztését is eredményezheti.
Kavala 64 éves, a török baloldalon nagy tiszteletnek örvendő üzletember, aki annak szentelte életét, hogy felpezsdítse hazája kulturális életét, támogassa a civil társadalmat és előmozdítsa az emberi jogok helyzetét. Még 2017 októberében vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ő állt a 2013-as isztambuli Gezi park átalakítása elleni, több hónapon át tartó tiltakozások mögött, és köze volt a 2016-os puccskísérlethez. A hivatalos török olvasatban a heves rendőri fellépés nyomán erőszakba csapó tüntetések célja ugyanúgy a kormány erőszakos megbuktatása volt, mint a későbbi kudarcba fulladt államcsínyé. A hatalomhoz közel álló török ügyészség azonban eddig még azt sem tudta rábizonyítani Kavalára, hogy ő szervezte volna a Gezi parki demonstrációkat. Az isztambuli bíróság tavaly februárban felmentette őt ebben az ügyben, úgy találta, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nem támasztja alá a vádakat. Idén januárban a fellebbviteli törvényszék megsemmisítette az ítéletet és az eljárás újrakezdését rendelte el. Azóta – meglehetősen ellentmondásos körülmények között – egyesítették az üzletember ellen indított büntetőpereket, vagyis egyszerre tárgyalják majd a 2013-as tüntetések és 2016-os puccskísérlettel összefüggésben megfogalmazott vádakat.
Forrás: nepszava.hu