Migrációkutató: Vitatott vizeken

Törökország és Görögország viszonya konfliktusokkal terhelt múltra tekint vissza, emlékeztet legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet, rámutatva: tavaly a két ország közötti feszültségek kiéleződtek, részben a tömeges irreguláris migrációnak utat engedő török döntés, részben pedig a tengeri határviták miatt, melyek következtében több kisebb-nagyobb incidensre is sor került a két NATO-tagállam között.

Az elemzés, amelyet Pénzváltó Nikolett készített, az ezzel a két konfliktusos területtel (migráció és tengeri határvita, illetve az utóbbihoz kapcsolódó energiapolitikai versengés) összefüggő közelmúltbeli eseményeket mutatja be, ismertetve a konfliktus mögötti főbb okokat.

„Bár a török határt 2020. március végén lezárták, folyamatosan jelen van az a görög félelem, hogy Ankara a jövőben esetleg a migráció szabályozásán keresztül próbál majd meg nyomást gyakorolni Athénra a két ország tengeri határvitái miatt, és instrumentalizálhatja a menekülteket, hogy érvényt szerezzen geopolitikai érdekeinek az Égei- és a Földközi-tengeren” – mutat rá az elemző, hozzátéve: az, hogy hol húzódnak a tengeren a határok, a közlekedés, a halászat, a kereskedelem és a kommunikáció szempontjából is alapvető fontosságú, de meghatározóak a kérdésben az energiapolitikai és a stratégiai, védelmi megfontolások is.

„2020 végén nemzetközi nyomás hatására egy enyhülési folyamat indult meg a török–görög viszonyban. Kérdéses azonban, hogy a felek túl tudnak-e jutni a gesztusok szintjén, és sikerülhet-e rendezni konfliktusaikat” – mutat rá az elemző.

Forrás: magyarhirlap.hu