A török alkotmánybíróság szerint Osman Kavala fogvatartása nem sérti a jogait, a nemzetközi szervezetek szerint igen

A török alkotmánybíróság kedden úgy határozott, hogy Osman Kavala közismert török üzletember és emberi jogi aktivista fogvatartása nem sérti a személy szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogát – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Kavala több mint 1150 napja van börtönben. Először a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben tartóztatták le, több mint három éve, 2017 november 1-jén. Egyebek mellett a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták meg. Ugyan a bíróság bizonyítékok hiányában 2020. február 18-án felmentette, az isztambuli főügyészség az ítélet ellenére még aznap elfogatóparancsot adott ki ellene, akkor a 2016. július 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben. Rendőrök vették őrizetbe, mihelyt kilépett Silivri hírhedt börtönének kapuján, majd másnap elrendelték újbóli letartóztatását.

A második per idén december 18-án kezdődött meg. Ezúttal az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolják. A vádirat szerint Kavala részt vett a 2016-os hatalomátvételi kísérlet előkészítésében. Kémkedés miatt 20 évig terjedő szabadságvesztést, az alkotmány megsértése miatt pedig súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért rá az ügyészség, ami elítéltként egy sor korlátozás révén nehezítené a sorsát.

Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie Kavalát. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a török hatóságok bűncselekmény elkövetése bizonyítékainak hiánya ellenére vették őrizetbe az üzletembert. Idén szeptemberben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szintén kijelentette, hogy tiszteletben tartva az EJEB-döntést, Törökországnak azonnal szabadon kell bocsátania a férfit.

A török üzletember korábban arra hivatkozva, hogy fogvatartása jogtalan, sértve ezzel a személy szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogát, a török alkotmánybírósághoz fordult. A török vezetés a 2016-os összeesküvésért az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé, amelynek feltételezett tagjaival és támogatóival szemben a hatóságok mindmáig fellépnek.

Forrás: biztonsagpiac.hu