Orosz-török két jó barát – Vagy pont az ellenkezője

Mai világunk egyik legbonyolultabb és legellentmondásosabb kapcsolatrendszere az Orosz Föderáció (OF) és Törökország között feszül. Képviselőik a tárgyalóasztal felett mosolyognak, kezet ráznak egymással, miközben az asztal alatt elkeseredetten sípcsonton rúgják egymást.

Moszkva és Ankara egyfelől Szíriában és Líbiában lőnek egymásra, másfelől a törökök, mint a NATO oszlopos tagja modern orosz fegyvereket, a többi között Sz-400-as lég-, és rakétavédelmi rendszereket vásárolnak. Észak-Szíriában az orosz és a török katonák közösen járőröznek, viszont Líbiában a nemrég telepített orosz Szu-24M és MiG-29 harci gépek az ellentáborban harcoló török egységeket bombázzák, rakétázzák, gépágyúzzák.

Ankara az elmúlt néhány évben szoros kapcsolatokat épített ki az Oroszországgal élesen szemben álló kijevi vezetéssel. A török hadiipar behatolt ukrán vállalatokba. Kijev török gyártmányú Bayraktar TB2 csapásmérő drónokat vásárolt azzal a céllal, hogy támadja a délkeleti országrészben élvő szeparatista erőket, amelyeket Moszkva támogat.

Szíriában, az orosz-török feszültség egyik gyújtópontjában tovább bonyolódik a helyzet. Újdonság, hogy júliusban hírügynökségi jelentések szerint Egyiptom, az OF regionális szövetségese egy századnyi, könnyű fegyverzetű katonai erőt vezényelt Szíriába, hogy az Aszad-kormány oldalán harcolókat erősítse.

Kairó jelképes állásfoglalása Damaszkusz oldalán akár döntő szerepű lehet a konfliktusban, amely egyfelől Törökország és helyi vazallusai (köztük orosz források szerint iszlámista terrorista csoportok is), másfelől a világi Szíriát képviselő Aszad-kormány és támogatói, első sorban az Orosz Föderáció, Irán között feszül.

Folytatás

Forrás: novekedes.hu