A Bolu-alagút

Induljunk el Isztambulból Ankara felé. Ehhez használjuk Törökország legfontosabb autópályáját, az 0-4-est. Ez az, ami összeköti a török fővárost a török….nos.. minden más fővárosával: gazdaság, kereskedelem, macskák, meg amit csak találni lehet.

A két város között a táv kb. 450 km, amit a Google szerint 5 óra alatt lehet megtenni. A bátrabb törökök ezt akár 4 órára is le tudják aludni. Utána viszont majd a gyorshajtási büntetés díját is alkudozhatják.
Ha viszont országos ünnep van, akkor 5 óra alatt jó, ha Isztambulból kijutunk.

Isztambul, tengerparti város lévén, a tenger szintjén van (nagyjából, mert a sok minden más mellett hegy is található bőven). Ankara viszont 938 m-e van a tengerszinttől (ezzel olyan magasan van, mint a Csóványos, Magyarország 20. legmagasabb csúcsa).

Ezt a közel 1000 m-es szintkülönbséget nem egyenletesen tesszük meg. Az első olyan 200 km-en szinte vízszintesen haladunk. Csak elvétve van 1-2 bucka. Aztán az út hopp!, gondol egyet, és mindjárt 800 m-es magasságban találjuk magunkat. Innentől kezdve pedig bent vagyunk az anatóliai hegyek között. Ezt a bejáratot, a kaput hívják úgy, hogy Bolu.

Bolu, hasonlóan mint az anatóliai városok, több évezredes múltra tekintenek vissza. Egyes leletek azt igazolják, hogy már 100.000 évvel ezelőtt is éltek Boluban emberek. De mivel nem pakolták ki a Facebookra, hogy mikor mit ettek, mit néztek a moziban, vagy hogy hol lógatták a lábukat, így róluk nagyon keveset tudunk..

Az első biztosabb emlékek i.e. 2000 környékéről származnak. Ekkor a Hettita Birodalom városkája volt. De azon kívül, hogy oda-vissza masíroztak a katonák, sok izgalmas dolog nem történt. Mígnem egy nap elfogyott a visszafele masírozó katona. Jött helyette egy rakás másfajta katona: a perzsák.

Bolu városkája, ami ekkor már a Bithünia tartomány/ország/királyság nevét viselte, a perzsa uralom olyan komolyan nem viselte meg. Sőt! Részleges autonómiát tudhatott magának!

Aztán jött Nagy Sándor, aki egy jól irányzott hadjárattal összeomlasztotta a hatalmas Perzsa Birodalmat. Csakhogy az ő birodalma sem tartott sokáig

Viszont míg az utódok, a diadokhoszok egymással veszekedtek, a hátuk mögött Anatóliában sorra alakultak meg a kisebb-nagyobb királyságok. Ezek egyike Bithünia volt. Első királyuk, I. Zipotész i.e. 297 kezdte meg az uralkodását.

Második királyuk I. Nikomédész volt. Ő alapította meg Nikodémát, ami így a birodalom fővárosa lett. A történelem hullámzása jól látható a városnevek váltakozásaiban. Volt ő Nicaea (Nikaia), Iznikumid, Iznikmid, Izmid és ma pedig İzmit. Így a múltba is különböző jelentős események zajlottak ott, mint pl. az első nikaiai zsinat, ahol a nikaia–konstantinápolyi hitvallás alakult. De ide menekül Thököly Imre és Zrínyi Ilona is. Ma pedig egy fontos ipari város.

Mindeközben Bolu sem csak úgy elterült magában a hegyoldalon, és legelészett! Azon kívül, hogy 74-ben a Római Birodalom része lett (Claudiopolis néven, és itt született Antinous, Hadrianus császár szeretője), 1097-ben a szeldzsukok foglalták el. Ők azok, akik a Manzikerti döntő csata után nem voltak restek egészen Konstantinápoly kapujáig vonulni. De őket a Komnénosz dinasztia bizánci császárai visszakergették Anatólia közepére.
Itt egy darabig határváros volt, attól függően, hogy a szeldzsukok vagy a bizánciak miképpen gyengültek. Mígnem végül a törökök elfoglalták egész Anatóliát is. Az Oszmán Birodalomban a Kastamonu Adminisztrációs területhez tartozott (ami időnként egészen a Boszporuszig is elért).

Folytatás

Forrás: isztambul.info