Törökország világörökségei – Trója

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 1998.

Listán elfoglalt helye: 849.

Elhelyezkedése: Márvány-tengeri régió, Çanakkale

Kategória: kulturális örökség

Trója Törökországban, Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve: Truva.

Trója ókori városa, mely a trójai háború helyszíne volt, mindenki számára ismerős lehet Homérosz Iliász című eposzából. Az UNESCO Világörökségi Listáján 1998 óta szerepel. A város, mely a világ egyik leghíresebb régészeti helye, i. e. 3000 körül jött létre, a mai Çanakkale tartomány területén, ahol Anatólia, az égei térség és a Balkán találkozik.

A Trója alapításáról szóló legenda szerint a trójai uralkodó családot a legendás Zeusz és Élektra fiától, Dardanosztól eredeztetik. Dardanosz a görög mítoszok szerint Árkádiából, a római történetek szerint Itáliából származik, és Kis-Ázsiából, Szamothraké szigetéről érkezett Trójába, ahol feleségül vette Trója első királyának, Teukrosznak lányát és megalapította Dardania városát. Halála után unokája, Trósz lett az uralkodó, aki saját maga után Tróásznak nevezte el a területet, lakóit pedig trójaiaknak. Fia, Iliosz alapította Ilion (Trója) városát, melyet magáról nevezett el.

A Kaz-hegység az a hely, ahol Trója városa létrejött, itt tartották a világ első szépségversenyét is, ami a legendák szerint a trójai háború kiváltó oka lehetett. A szépségversenyen Héra, Aphrodité és Athéna is indult. A szépségek közül a nyertest Párisz királyfi hirdette ki, aki azért választotta Aphroditét, mert a szépség istennője megígérte neki, hogy ha ő lesz a győztes, elintézi, hogy a spártai király felesége, Heléna az övé legyen. Párisz királyfi elrabolta Helénát, és ezzel kezdetét veszi a trójai háború.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája, bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI volt az.

A Trója VII/a-val jelölt réteget az ásatásokon talált edények vizsgálata alapján az i. e. 13. század közepére, illetve végére datálják. Úgy tűnik, háború pusztította el, és tűzvész nyomait is kimutatták. 1988-ig az ásatások egy dombtetőre épült erődöt tártak fel, nem pedig egy akkora méretű várost, melyet Homérosz lefest, de a későbbi kutatások megtalálták a város többi részét is.

Emberi maradványokat találtak a házakban és az utcákon, az északnyugati bástyákban pedig egy csontvázra bukkantak, koponyasérülésekkel és törött állkapoccsal. Előkerült három bronz nyílhegy, kettő az erődben, egy a városban. Mindezek ellenére sem lehet megállapítani, hogy valóban háború sújtotta-e a várost vagy természeti katasztrófa pusztította el, mert a városnak igen kevés részét sikerült eddig feltárni.

1 of 4

A későbbiekben folytatott feltárások során előkerültek egy színház és egy fürdő maradványai is, és láthatóvá vált a korszak fejlett szennyvíz-elvezető rendszere is.

Az egyes korszakok (Trója I-től Trója IX-ig) maradványait a területen kihelyezett információs táblák magyarázzák, tiszta képet nyújtva az adott korszakról és minden egyes kő, fal vagy oszlop rendeltetéséről.

1 of 9

A Trója VII idejéből származó falak övezik a területet. A régi kőívekből, oszlopokból csak kevés látható, így nehéz elképzelni, milyen lehetett fénykorában a város. A legjobb állapotban talán az Athéné-templom maradt meg, mely több más templom romjaira épült. Az eredeti elrendezését a fennmaradt alapok mutatják a földön. A kialakított út mentén láthatjuk az odeon, az ókori fürdő és a félköríves törvénykezési épületből fennmaradt köveket, valamint a megaron épület vörös téglás maradványát.

Földrajzi elhelyezkedése miatt Trója mindig is nagyon fontos szerepet játszott az ott élő civilizációk kereskedelmi és kulturális kapcsolataiban.

Ma a régészeti ásatások közelében fekszik egy Truva nevű városka, mely az ide látogató turisták kiszolgálására épült.

Tróját Isztambulból busszal vagy az 50 kilométerre északkeletre található Çanakkaléból komppal lehet megközelíteni legjobban. A helyszínen találunk egy hatalmas, fából készült lovat, melyet játszótér vesz körül. A látogató betérhet a múzeumba és a számos üzlet egyikébe is. Trója maga teljesen romos, ami köszönhető egyrészt Schliemann ásatási módszerének (azt gondolta, hogy a rétegek alatt megtalálja az ősi Priam városát, ezért sok értékes leletet – például Trója II-ből származó házfalakat – lerombolt), valamint annak, hogy a sokáig őrizetlenül hagyott területet kifosztották.

1 of 10

Trója a közelmúltban egy új látványossággal bővült. A régészeti lelőhely közelében 2013-ban kezdtek el építeni egy múzeumot, melyet hivatalosan az idei év elején nyitottak meg a látogatók előtt. Az összesen 3000 négyzetméter területű kiállítótérben 1764 történelmi jelentőségű tárgyat lehet megtekinteni. Ezek közül 52 nyitott bemutatóhelyen látható, a többit zárt vitrinekben helyezték el. A kiállított tárgyak között a közeli régészeti lelőhelyen feltárt leleteken kívül a világ más országaiban talált, de Trójához kapcsolódók is láthatók.

Forrás: hu.wikipedia.org, kulturvarliklari.gov.tr, kulturportali.gov.tr

Képek: Kollár Kata

Kollár Kata – Türkinfo