Identitás és kultúra a török hódoltság korában

Identitás és kultúra a török hódoltság korában címmel egy 2008-ban megtartott esztergomi konferencia anyagának könyvvé szerkesztett változatát adta ki a Balassi Kiadó.

(MTI) A kötet egyik szerkesztője, Ács Pál irodalomtörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Irodalomtudományi Intézetének munkatársa elmondta, hogy a könyv 35 tanulmányt tartalmaz és több tudományág képviselőinek elemzését adja közre a hódoltság korából, a 16–17. századból az identitás kérdésére felfűzve.

Mint kiemelte, a török hódoltság korában érdekes folyamat volt az alakuló és elvesző identitás. Példaként hozta fel, hogy a három részre szakadt országban többszörös önmeghatározás alakult ki nemcsak a nemzethez, a királyhoz, hanem a városhoz, a valláshoz kötődően is. De többszörös identitás figyelhető meg a törököknél is, mert például bosnyákok is szolgáltak a oszmán seregben.

Klaniczay Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudományi intézet megszervezője és 1984-től a haláláig igazgatója, a régi magyar irodalom tudósa irányította a kutatók érdeklődését a török hódoltság területének kultúrájára. Úgy vélte ugyanis, hogy a sokszínű és soketnikumú népeknél az egyes kultúrák egymás mellett élése és egymásra hatása mindenképpen figyelmet érdemel.

A kötet tanulmányai különböző oldalról közelítik meg az identitást: így például vizsgálják a törökség jelenlétét a magyar irodalomban, kultúrában, a művészettörténetben az oszmán építészetet, könyvészetet és iparművészetet, vagyis a magyar művészetben az oszmán jegyeket. A szakemberek elemzik a török háborúk magyar visszhangját, a háborúskodás szokásrendjét és szó van a kötetben arról is, hogy milyen az oszmán kultúra emlékezete a kiűzés utáni korban, a 18. században.

balassikiado.hu