Kilenc pontban Törökország: 9 felejthetetlen látnivaló Kelet-Törökországban

Az Antepi-vár első formájában a Hettita Birodalom idején készült el, megfigyelőpontként funkcionált. Később az i. sz. 2-3. században épült fel a vár ma is látható formája a város központjában álló hegy tetején. Több felújításon is átesett Iustinianus császár uralkodása idején. A várnak 12 bástyája van. 2000 óta múzeumként üzemel.

Urfa legnépszerűbb helye Gölbaşı, ez a hely a város lelke. Két négyszögletes, ponttyal teli medence – az egyik a Balıklı Göl (Szent Halastó), a másik pedig az Ayn-i Zeliha – két csodaszép mecset, teaházak és kebab éttermek találhatók itt. Hagyományosan tilos a pontyokat etetni, mert úgy hiszik, hogy ezek megszentelt halak, de csak néhányan tartják be ezt a szabályt.

Egy legenda szerint, aki meg meri enni a szent halat, megvakul, mivel úgy tartják, ez Ábrahám szülőhelye, és ezért Urfa egyik fő látványossága. Egy másik monda is kapcsolódik a Szent Halastóhoz: a gonosz uralkodó, Nimród király bálványimádó volt, Ábrahám viszont harcolt az egyistenhitért, ezért szembe szállt vele, de Nimród király legyőzte és máglyán akarta elégetni. Tüzet gyújtottak, de Isten a tüzet vízzé változtatta, a rőzsét halakká, így mentette meg Ábrahám életét.

A legújabb tudományos eredmények azt bizonyítják, hogy Göbekli Tepében – melyet a világ egyik legrégebbi templomegyüttesének tekintenek – találták meg a legrégebbi szobrászműhelyt.

Régészeti ásatások folyamán fedezték fel, hogy tekintélyes méretű kőoszlopok állnak egymás mellett, több kör alakot képezve. A kőoszlopok 6-7 ezer évvel a gízai piramisok vagy a híres Stonehenge előtt épültek, ráadásul a Stonehenge oszlopaitól eltérően itt megmunkált kőtömböket fektettek egymásra és a kőbe állatokat ábrázoló domborműveket faragtak. A feltárás megdöntött minden eddigi elméletet, és bizonyossá vált, hogy a Göbekli Tepén található szentély a világon a legrégebbi emberi kéz által emelt építészeti alkotás, a szénizotópos vizsgálatok alapján 11-12 ezer évre teszik a korát.

Az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő Nemrut-hegy példátlan természeti kincs. Az itt található sírdomb magába foglalja a Komagéné Királyság uralkodójának, I. Antiokhosz királynak sírját, és számos kolosszális méretű szobrot. Ezek a szobrok feltehetően az időszámításunk előtti 1. században kerültek a királyi sír mellé.

Az itt található 10 méter magas szobrok és az ókori Komagéné szentély mindenkit ámulatba ejtenek. A szobrok jellegzetesen görög arcvonásokkal bírnak, de perzsa ruhát viselnek és a hajstílusuk is perzsa.

A hegyet az ókori Anatalóliában vallási helynek tartották. Úgy tartják, hogy Antiokhosz építtette ezt a hatalmas sírt. A sírdombot vágott kövekből rakták össze, teraszok vették körül a keleti, nyugati és északi oldalon. Az egyik maradványon csillagok és bolygók találhatóak, melyek helyzetéből következtetni lehet az építés időpontjára, amit i. e. 62. július 7-ére tesznek. A vizsgálatok szerint a helyszínt asztronómiai és vallásos célokra is használhatták.

A városfalat fekete bazaltból építette II. Constantinus császár i. sz. 349-ben. A fal hossza 5,5 km, és 72 bástya védi. A kínai nagy fal után a második leghosszabb építmény a világon. Díszes kapui közül több épségben maradt, ezeket római és szeldzsuk domborművekkel díszítették. A városfalon a török Artukida dinasztiába tartozó Arslanok sok jelentős fejlesztést végeztek.

A Silvan kerületben lévő híd a Tigris-folyóba ömlő Batman-patak fölött ível át Diyarbakır és Batman tartományok határán. A folyó legkeskenyebb részén építették fel. A híd sok mindent túlélt, mióta a 12. században felépítették és még ma is használják. Ez a leghosszabb kőhíd a világon, teljes hossza 281,67 méter, szélessége 7,15 méter. Egy fő- és 5 mellékboltívvel rendelkezik. Különböző méretű és formájú terméskövekből építették, de téglát is használtak a boltívek kialakításához.

A Tigris-folyótól nem messze, közel a szíriai határhoz fekszik Mardin városa, mely leginkább a hegyoldalba kapaszkodó homokszínű házairól nevezetes. Az óváros épületei az egykor itt uralkodó türk származású Artukida dinasztiára (11-12. század) jellemző stílust képviselik.

Az ódon hangulatú város Felső-Mezopotámia egyik legrégebbi lakott területén fekszik. i. sz. 692-ben muszlim fennhatóság alá került. A várost gyakran egyfajta szabadtéri múzeumnak is tekintik nagyszámú történelmi, építészettörténeti nevezetessége miatt. Sok keresztény templomot és kolostort láthatunk itt, melyek a szír és örmény kereszténység jelenlétéhez köthetők, de emellett természetesen jelentősek az iszlám építészetre jellemző épületek is: mecsetek, medreszék, paloták és karavánszerájok.

Divriği a közép-anatóliai Sivas városában fekszik és már a korai iszlám időkben is fontos település volt. 1071-ben a Szeldzsuk Birodalom része lett. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város befolyása és gazdagsága egyre nőtt. Divriği, az anatóliai szeldzsuk-törökök vezetése alatti Mengücükoğulları bejség idején egy fontos kereskedelmi csomópont volt, a történelmi Selyemút is áthaladt rajta. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város befolyása és gazdagsága egyre nőtt.  A nagymecsetet Ahmed sah parancsára 1228-ban kezdték építeni, 1248-ra készült el. Közvetlenül a mecset mellett a sah feleségének kezdeményezésére építették fel a kórházat. Az egymást kiegészítő épületeket ugyanaz az építész tervezte. Az épületegyüttes 1985-ben az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült. Anatólia legfontosabb műemlékeinek egyike.

A mecsetbe az északi fronton elhelyezkedő portálkapun lehet bemenni. Bejáratát gazdag kőfaragás díszíti, amely ellentétben áll a mecset egyszerű díszítetlen belső falaival. A portálkapu díszített kövekből áll, mely arról tanúskodik, hogy már a középkorban is fejlett volt a díszítőművészet. Belseje egyszerű, de kívül gazdag faragványokkal, geometriai és virágmintákkal díszített. A 700 éves, masszív építmény megőrizte eredeti formáját.

A nemesített rózsafajok közül az egyik legszebb színű a fekete rózsa. Ha valaki élőben szeretné látni, akkor a lehetőségért messzire kell utaznia. Törökországban, Halfeti városban, a világon egyedüli helyként nyílik a fekete rózsa, mely nyáron pompázik a feketéhez közeli színben. Bár úgy tűnik, teljesen fekete, azonban inkább nagyon mély bíbor színű. Csak itt él meg, mert egyedi talajviszonyokra van szüksége, és csak az Eufráteszből származó talajvíz felel meg a számára. Tavasszal sötétvörös és nyáron lesz fekete színű.

A rózsa egyedi, sötét megjelenése miatt, a helyi török lakosok szimbólumként tekintenek rá. Úgy vélik, hogy ez a ritka virág nemcsak a rejtély, a remény  és a szenvedély, de a halál és a rossz hír szimbóluma is.

A hatalmas kőerődítmény az ókori Urartu királyság területén épült az i. e. 9-7. században, Tuspa erődjeként. Ez a legnagyobb ilyen típusú építmény a világon. Az erőd alsó falai bazaltból épültek, habarcs nélkül, a magasabb részei vályogtéglából.

Az erőd közelében I. Xerxész egy tipikus, háromnyelvű felirata látható sziklába vésve, 20 méterrel a földfelszín felett. A felirat az i. e. 5. században készült egy falfülkében, amelyet még Xerxész apja, I. Dareiosz alakított ki. A felirat, amely csaknem tökéletes állapotban maradt fenn, három oszlopban 27 sorból áll, óperzsa, akkád és elámi nyelven. Ez az egyetlen ismert akhaimenida királyi felirat, amely nem a mai Irán területén található.

Kollár Kata – Türkinfo