Kappadókia egészen másfajta turistacélpont, mint amit eddig bárhol a Földön megismertünk. Régi épületek, gyönyörű tájak vagy fehér homokos tengerpartok helyett itt holdbéli környezetet és sziklába vájt településeket talál az ember.
Kappadókia Kis-Ázsiában, vagyis Törökországban fekszik, délen a Toros-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten pedig az Eufrátesz folyó határolja. Az idegen világokra emlékeztető alakzatok az ősi vulkánokból kilövellt, majd az eső, a szél és a folyók vize által formált, kőzetté préselődött hamuból jött létre. A tájból még ma is kiemelkednek a tűzhányók maradványai, valamit a tufából a természet által kialakított kőtornyok, a tündérkémények. Kappadókia több mint 700 kilométerre fekszik Isztambultól, és a nagy távolságot több módon is le lehet győzni. A környéken két reptér van, amely naponta fogadja az isztambuli gépeket. Megbízható a buszközlekedés, de akár kocsival is útnak indulhat a turista, mert jók az autópályák.
A régió fővárosához, Nevşehirhez közeledve egyszer csak szembe találjuk magunkat a földbe, pontosabban a kőbe, a hegyoldalba vájt épületekkel. Legtöbbjükből már csak romok maradtak, de még így sem nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett a hely a fénykorában. A települések ma is lakott házai szinte egy egységet alkotnak a régi, elhagyott épületekkel, és csak néhány méter választja el őket egymástól.
Ha az eső és a szél tönkre tette is a kőbe faragott városokat, a történelmi emlékeket igyekeznek megóvni, a ma is működő mecsetek pedig változatlan formában állnak a romok között. Az persze nagy kérdés, hogy a naponta többször is imára hívott helybéliek vajon hogyan tudnak eleget tenni az imám kérésének, és mivel közelítik meg a szent épületeiket.
Nevşehirt elhagyva megérkezünk a térség legmagasabb pontjára, Uchisarba. Az itteni vár környéke volt valaha a legnépszerűbb település, de az épületek eróziója miatt ma már kevesen lakják. Ők azok, akik a portékáikkal várják a turistákat, és van itt minden, ami szem-szájnak ingere. Az első komoly stand az aszalt gyümölcsárusoké, először rajtuk kell átverekedni magunkat.
Folytatás és további képek >>>