Hódoltság korabeli státuszszimbólumok az Iparművészeti Múzeumban

Zsákmányként, illetve diplomáciai ajándékként kerültek Magyarországra a török kori emlékek túlnyomó része; a szőnyeggyűjteménye alapján hazánk nagyhatalomnak számít és olykor egy-egy jobb kaftán megszerzéséért még követségben járó magyar vagy erdélyi főurak össze is verekedtek.
A július 8-án nyílt Iszlám művészet című kiállítás kurátorával, Pásztor Emesével beszélgetett a kiállításon szereplő török tárgyakról a Kitekintő. 1. rész.

A kiállításon látható török tárgyak milyen korból származnak, milyen kort ölelnek fel?

Az iszlám kiállításon lévő török anyagunk, és tulajdonképpen az Iparművészeti Múzeum oszmán-török anyagának legjava a hódoltság korából, a 16-17. századból való. Későbbi anyagunk is van természetesen, hímzések, szövetek, kerámiák a 18-19. századból.

A 16-17. századi tárgyak milyen időszakban kerültek Magyarországra?

A magyarországi török műtárgyegyüttes, köztük az Iparművészeti Múzeum oszmán-török anyaga abban különbözik a nyugat-európai török gyűjteményektől, hogy mi ezeket bizony itt használtuk. Ezek többnyire már a 16-17. században kerültek ide, nagy részük Erdélybe, és Erdélyből aztán műtárgyvásárlás, hagyaték, ajándékozás stb. révén kerültek a gyűjteményünkbe. A kiállításon szereplő török anyag jelentős része azonban az Esterházy-kincstárból származik, az Esterházy-kincstárnak pedig Fraknó, a mai ausztriai Forchtenstein vára adott otthont a 16. századtól kezdve.

Részletek

2013-08-10