A Kurultájtól a Nagy Népi Hurálig

A kérdező helyesen járt utána, hogy a magyar nyelvben kurultáj formában ismerté vált szó végső soron valóban mongol eredetű. A régi mongol nyelvben kuraldaj vagy kuruldaj alakban létezett szó a kura- ’összegyűlik’ ige származéka, s eredetileg gyűlést, a törzsi vezetők gyűlését jelentette, illetve a 13. századtól birodalmi gyűlést. A kurultájon részt vettek az uralkodócsalád tagjai, a magas rangú állami tisztviselők, itt választották a mongol birodalom nagykánjait, s döntöttek a birodalom életében fontos kérdésekről, hadjáratokról. A magyar történelemben tatárjárásként ismert nagy nyugati irányú mongol hadjáratot is egy ilyen gyűlésen határozták el, s a tatárok 1242-es hirtelen kivonulásában is szerepet játszhatott, hogy a csapatokat vezető dzsingiszida hercegek részt kívántak venni az Ögödej nagykán halála után a birodalom központjában összehívott kurultájon.

A Dzsingisz kán alapította mongol birodalom óriási kiterjedésű volt, s számtalan más néppel együtt meghódította szinte az összes török nyelvű népet is. A mongol, mint az uralkodó réteg nyelve a 13-14. században erős hatást gyakorolt ezekre a török nyelvekre (változó mértékű mongol-török nyelvi kapcsolatok természetesen korábban és később is voltak), s ez utóbbiak sok olyan kifejezést vettek át, mely az államszervezethez és a közigazgatáshoz köthető – többek közt a kuraldaj szót, is vagy a szintén ’gyűlés’ jelentésű kuralt. Számos török nyelvben máig léteznek ezek a szavak, s valamiféle (de nem feltétlenül bármilyen) gyűlés, összejövetel megnevezésére használják őket. Ilyen pl. a törökországi török kurul ’bizottság, gyűlés’ és kurultay ’gyűlés’, a baskír ҡоролтай [koroltaj], a kazak құрыл (kb. [kuröl]) és құрылтай (kb. [kuröltaj]), a kazáni tatár корылтай [koröltaj] ’gyűlés, kongresszus’).

A Ulszín Ih Hural, a mongol országgyűlés épülete Ulánbátorban (bal oldalt)
(Forrás: Wikimedia Commons / Brücke-Osteuropa)

Részletek

2012-10-17