The Economist: A felmorzsoló háború

A törökországi kurdok valamikori reménysége, a HDP sarokba szorult

Amikor arról kérdezik, hogy van mostanában, Selahattin Demirtaş kerüli a tiszteletköröket. “A körülményekhez képest igyekszem tartani magam” ‐ mondja, miközben helyet foglal a török fővárosban, Ankarában található irodájában. Hangulatán a Törökország kurdok lakta délkeleti régiójában zajló szüntelen vérontás nyomasztó súlyát érezni. Az általa vezetett Demokratikus Néppárt (HDP) egy éve júniusban még nagy meglepetésre komolyan felforgatta a választások kimenetelét, amikor megakadályozta a 12 éve parlamenti többséget élvező Igazság és Fejődés Pártját (AKP) parlamenti többségi pozíciójának újbóli megszerzésében. Demirtaşnak, akit valaha a kurd Obamaként és a kilátástalan török politikai ellenzék megmentőjeként emlegettek, most a kormány terrorizmus koholt vádjaival kell szembenéznie, miközben támogatottsága török es kurd körökben is egyre csökken. Közvéleménykutatások alapján ha Recep Tayyip Erdoğan török elnök ma előrehozott választásokat írna ki, a HDP valószínűleg nem érné el a parlamentbe kerüléshez szükséges 10%-os küszöböt.

Ez nagy részben magának Erdoğannak köszönhető. Ő ugyanis elérte, hogy a megismételt választások során (2015. november) az őt támogató török szavazók nagy számban járuljanak a szavazóurnákhoz, ezzel visszaszerezve a parlamenti többséget. A kurd milíciák ellen tüzérséget és tankokat vetett be a kurd városokban, HDP-t kizárta a mainstream médiából, és a parlamenti képviselőiket – köztük Demirtaşt – megfosztotta a képviselői mentelmi jogtól.

A 59 HDP-s képviselő közül így 50-et már meg is vádoltak azzal, hogy a törvényen kívülinek tekintett Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) támogatják. (Az érintett képviselők kérvényezték az alkotmánybíróságtól mentelmi joguk visszaállítását). Erdogan továbbá arra is ígéretet tett, hogy felszámolja a Törökország által terrorista csoportként számontartott PKK-t, amire viszont a kurdok jelentős része nemzeti érdekeik egyik legfontosabb képviselőjeként tekint. Demirtaş közben arra figyelmeztet, hogy a tavaly óta már több mint ezer halálos áldozatot követelő konfliktus akár polgárháborúba is torkollhat.

Ennek ellenére a HDP magát is okolhatja csökkenő támogatottsága miatt. A délkeleti városokban ugyanis lehetővé tette, hogy a HDP kárára a PKK-hoz kapcsolható katonai, militáns csoportok megerősödhessenek, miközben az ország nyugati felén élő szimpatizánsainak jelentős részét elidegenítette magától. Tavaly decemberben, az Oroszországgal egy orosz vadászrepülőgép kérdéses lelövése után kipattant diplomáciai krízis közepén, Demirtaş hivatalos oroszországi látogatatást tett, ami miatt erős bírálatok érték. Röviddel ezután egy másik HDP-s képviselő is a kritikák kereszttűzébe került, miután részt vett egy PKK-s öngyilkos merénylő halottvirrasztásán, akinek merénylete 29 halálos áldozatot követelt.

A délkeleti Diyarbakır városában a hónapok óta húzódó összecsapásokkal járó pusztítás akár egy repülőgép ablakából is jól kivehető. A katonaság teljes lakónegyedeket rombolt porig, a hivatalos álláspont szerint azért, mert a terület tele volt a felkelők robbanóanyagaival. Emberi jogi szervezetek is túlkapásokkal vádolják a török katonaságot. Ennek tetejében sok helyi már a saját HDP-s képviselőiben is ugyanúgy csalódott, mint ahogy Erdoganból is kiábrándult. “A kurd autonómia sorsát felfegyverzett gyerekekre bízták” – panaszkodik egy helyi üzletember.

Török politikusokra nem jellemző módon Demirtaş azonban elismeri, hogy hibákat követtek el. “Az emberek tudják ki rombolta le ezeket a városokat – mondja Erdoğanra utalva – de mint politikai párt, a mi kötelességünk lett volna, hogy megvédjük őket.” Demirtaş fenntartja, hogy a negyedik évtizede húzódó kurd konfliktust tárgyalásos úton kell megoldani, azonban az Erdogannal való egyezkedést elfogadhatatlannak tartja.

A jelenlegi körülmények tehát nem sok jót nem ígérnek az ország délkeleti régiójában. Bár a hadsereg megtisztította a városok többségét a fegyveres lázadóktól, a halálos áldozatokat követelő robbantások mindennaposak a térségben. Diyarbakırtól nem messze egy robbanóanyagokkal megrakott teherautó 16 falusi halálát okozta múlt héten. Ugyanakkor a mindennapos atrocitások es vádaskodás feltüzeli a helyi kurd fiatalokat: Cizre városában csak februárban több mint 100 kurdot öltek meg, akik házak pincéiben rejtőzködtek a török rendfenntartó erők elől. (A pontos körülmények egyenlőre ismeretlenek, de sokukat felgyújtották es halálra égették) A diyarbakıri agytröszt, a Tigris Társadalomkutató Központ (DITAM) igazgatója szerint ha emellett a helyiek azt látják, hogy a parlamentből is kiszorítják képviselőiket, „az olyan helyzetbe kényszeríti őket amiben már nem fogják a fegyveres erővel küzdő PKK-t fegyvereik letételére kérni.” Bármilyen hibát is követett el a HDP az elmúlt évben, az őket szavazatával parlamentbe jutattó több millió kurd akaratának es jogainak sárba tiprása a kialakult helyzetet csak súlyosbíthatja.

Fordította: Horváth Bálint – Türkinfo