A szigetvári Szulejmán-dzsámi
Augusztus 29. Amennyire tragikus ez a nap a kora-újkori Magyar Királyság számára, éppoly sorsdöntő az Európa szíve felé haladó oszmán sereg, valamint a sereg élén álló Szulejmán szultán számára, akit a törökök a törvényhozó, vagyis Kanunî névvel illetnek. Ugyanis 1521-ben az ország déli erősségét, Nándorfehérvárt ezen a napon foglalta el az Oszmán Birodalom serege, ezt követően, 1526-ban pedig ugyanezen a napon a mohácsi síkon mértek döntő csapást II. Lajos király seregére. Tizenöt évvel később pedig ugyanekkor foglalták el és tették tartományi, vagyis vilájet székhellyé Budát. Az ezt követő másfél évszázad oszmán fennhatósága során emelt épületek nagy része elpusztult, s napjainkban csak korabeli beszámolók, főként Evlija Cselebi leírása alapján rekonstruálhatók. A hódoltság időszakából ránk maradt épületállomány azonban egyedülálló értéket képvisel, ugyanis amellett, hogy ezek az emlékek az európai területekre betüremkedő muszlim világbirodalom építészeti kultúrájának legészakibb lenyomatai, önmagukban is érdekes részletekkel rendelkeznek.
Magyarország az oszmán kultúra kutatásának egyik legrégebbi nagyhatalma, az oszmán építészettörténettel is számos jeles kutató foglalkozott és foglalkozik. Napjainkban pedig mindez különösen aktuális, ugyanis világszerte egyedülálló folyamatként, magyar-török kooperációval, európai területeken zajlanak oszmán örökségvédelmi projektek. A muszlim kultúra, valamint sajátosan a hódoltság megítélése napjainkban (is) megosztó vitákat eredményez, az ebben történő állásfoglalás jelen írásnak nem célja. Éppúgy nem lehet az épületek és építészettörténeti előzményeik teljes körű bemutatása. Csupán ennek a csekély számú, de egyedülálló épületnek néhány érdekes részletére hívja fel a figyelmet. Így a legkésőbb egy éven belül helyreállított épületekbe lépve, építészeti nyelvét jobban megértve, részleteit megcsodálva mindenki maga fedezheti fel és értékelheti ezt a páratlan örökséget.
oroksegfigyelo.blog.hu