Háromezer tonna törmeléket távolítottak el a Hagia Szophia alatti alagutakból

Hatalmas mennyiségű, mintegy háromezer tonna iszapot és törmeléket távolítottak el a régészek az isztambuli Hagia Szophia alatt húzódó ókori római alagútrendszerből. A munkálatok eredményeit Hasan Fırat Diker professzor, az épületegyüttes tudományos bizottságának tagja ismertette az İş Sanat által szervezett kulturális előadássorozat keretében. A mintegy ezerhatszáz éves föld alatti járatok megtisztítása révén a szakemberek a jelenlegi műemléknél is régebbi infrastrukturális hálózatokat tártak fel.

Összefoglaló

A régészek háromezer tonna törmeléket emeltek ki az isztambuli alagútrendszerből 2025 óta.
A tizenhat évszázados római folyosók a város egykori vízelvezető hálózatának részeként működtek.
A szakemberek a jövőben a látogatók számára is megnyitnák a föld alatti járatokat.

A 2025 februárjában megkezdett projekt során a kutatók az ókori város kiterjedt vízelosztó és vízelvezető rendszerének maradványait vizsgálták meg. A szakember elmondása alapján a római mérnökök által tervezett, egy modern metróhálózathoz hasonlító bonyolult folyosórendszer elsődleges feladata az volt, hogy a környező utcákról elvezesse az esővizet a tengerbe.

A csatornák egyúttal védett és biztonságos föld alatti terekként is funkcionáltak a korabeli lakosság számára. A tudományos bizottság irányításával zajló ásatások során a szakemberek egy 170 méter hosszú szakaszt tisztítottak meg, amely a Sarayburnu térségétől a Kis Hagia Szophia felé nyúlik el.

A föld alatti infrastruktúra egyes részeit már a 20. század első felében is kutatták. Alfons Maria Schneider német régész az 1930-as és 1940-es években tárt fel egy 5. századi római utcát, amelyhez a most megtisztított alagutak is csatlakoznak. A jelenlegi munkálatok egyik legfontosabb helyszíne a komplexum északkeleti része, ahol Muzaffer Ramazanoğlu régész 1946-ban egy négy kamrából álló föld alatti temetkezési építményt, egy hipogeumot fedezett fel. A kutatócsoport nemcsak megtisztította a sírkamrák felső és alsó szintjeit az iszaptól, hanem további másfél méter mélyre ásott a struktúra alatt, megerősítve, hogy ez a rész régebbi magánál a bazilikánál.

A régészeti projekt hosszú távú célja, hogy a Hagia Szophia föld alatti infrastruktúrájának jelentős részét biztonságosan látogathatóvá tegyék a nagyközönség számára. A tervek között szerepel egy átfogó kiállítás létrehozása is, amely a felszínre hozott leleteket és az ókori mérnöki megoldásokat mutatja be.

Folytatás és képek

Forrás:mult-kor.hu