„Egy ilyen konfliktus nagyon könnyen tűzbe boríthatja az egész Közel-Keletet” – Izrael és Törökország veszélyes játszmája

A Heti TV Külpolitikai Kitekintő című műsorában Dr. Gyarmati István ezúttal Breuer-Zehevi Ádámmal és Tarik Demirkannal beszélgetett Izrael és Törökország egyre feszültebb viszonyáról. A két ország hosszú ideig stratégiai partnerként tekintett egymásra, ma viszont a térségben egymást figyelő, egymást korlátozni próbáló regionális hatalmakként viselkednek. A beszélgetésben szó esett a közel-keleti hatalmi vákuumról, Szíria szerepéről, Erdogán és Netanjahu belpolitikai érdekeiről, az amerikai szerep visszaszorulásáról, valamint arról is, mit érdemes tennie Magyarországnak, ha két fontos partnere egymással kerül szembe.

A vákuumot valaki mindig betölti

Tarik Demirkan szerint a mostani izraeli–török feszültség megértéséhez a Közel-Kelet átrendeződéséből kell kiindulni. Oroszország az ukrajnai háború miatt háttérbe szorult, Szíriában megváltozott a rezsim, Irán pedig ugyan nem tűnt el, de meggyengült. „Irán tulajdonképpen fokozatosan elveszítette a külső segítőtársait” – fogalmazott.

Ebben a helyzetben két regionális szereplő próbálja növelni mozgásterét: Izrael és Törökország. Izrael az iráni konfliktus egyik legnagyobb nyertese lett, Törökország pedig a szíriai kapcsolatokon és a szunnita együttműködési hálókon keresztül igyekszik befolyást szerezni.

Két vezető, akinek jól jöhet egy külső ellenség

Breuer-Zehevi Ádám szerint a konfliktusnak erős belpolitikai dimenziója is van. Netanjahunak választások előtt szüksége van egy új, jól azonosítható ellenségképre, Törökország pedig kézenfekvő célpont lehet. Erdogán számára Izrael hasonló szerepet tölthet be: olyan téma, amely rövid idő alatt képes nemzeti egységet teremteni Törökországban.

A szakértő szerint mindkét vezetőnek az lenne az érdeke, hogy a konfliktus hidegháborús szinten maradjon. Ez belpolitikailag hasznos, katonailag viszont nem sodorja őket nyílt háborúba. A veszély éppen az, hogy a demonstratív erőfitogtatásból félreértés vagy rosszul kalkulált katonai lépés is lehet.

Szíria lett a legfontosabb ütközőzóna

A két ország rivalizálása leginkább Szíriában látszik. Breuer-Zehevi Ádám szerint Izrael jelenleg előnyben van, mert amikor Törökország katonai vagy stratégiai pozíciót próbálna szerezni, Izrael megelőző csapásokkal bombáz használaton kívüli szíriai katonai bázisokat.

Tarik Demirkan arra figyelmeztetett, hogy ez rendkívül veszélyes helyzet. Egy török határhoz közeli szíriai támaszpont elleni izraeli támadás után a gépek perceken belül török légtérbe érhetnének. „Egy ilyen konfliktust, akár véletlenül, akár kiszámíthatatlanság miatt nagyon könnyen tűzbe boríthatja az egész Közel-Keletet” – mondta.

Amerika már nem ugyanaz a döntőbíró

Gyarmati István felvetette: öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Izraelről és Törökországról tíz percig úgy beszéljenek, hogy Amerika neve alig hangzik el. Demirkan szerint ennek oka, hogy az Egyesült Államok fokozatosan csökkenti közvetlen közel-keleti szerepvállalását, és figyelmét inkább a Távol-Keletre helyezi.

Washingtonnak továbbra is mindkét ország fontos: Izrael stratégiai szövetséges, Törökország NATO-tag, földrajzi és katonai helyzete pedig megkerülhetetlen. Az Egyesült Államok ezért inkább egyensúlyozni próbál, és helyi szövetségesein keresztül szeretné fenntartani a rendet.

Törökország nehéz helyzetben: S–400, F–35 és gazdasági kényszer

A török–orosz kapcsolatok kapcsán Tarik Demirkan felidézte az S–400-as légvédelmi rendszer ügyét. Erdogán „törököt fogott” vele: a rendszer miatt Törökország kiesett az F–35-ös programból, miközben továbbra is nagy szüksége lenne modern nyugati repülőgépekre.

A török haderő fejlesztése mellett Ankara egy szélesebb szövetségi rendszerben is gondolkodik. A Törökország–Szaúd-Arábia–Pakisztán együttműködésben Törökország a katonai erőt, Pakisztán a nukleáris képességet, Szaúd-Arábia pedig a pénzt adhatná. Breuer-Zehevi szerint ezt egyelőre nem érdemes túlértékelni, de erődemonstrációnak komoly jelentősége lehet.

Izrael, Törökország és a háborús tervezés

A műsorban szóba került, hogy Izraelben már készültek Törökországgal kapcsolatos katonai forgatókönyvek. Breuer-Zehevi Ádám szerint ezt nem szabad túl drámaian értelmezni, mert Izrael minden potenciális konfliktusra készít terveket és tartalék költségvetést.

Nyílt izraeli–török háborút azonban nem tart valószínűnek. Sokkal inkább elképzelhető, hogy Szíria fölött vagy Szírián belül folytatódik a két ország közötti közvetett rivalizálás. Az amerikai szerep itt is fékező tényező lehet.

Marad-e Amerika Izrael első számú szövetségese?

Breuer-Zehevi Ádám szerint az izraeli–amerikai kapcsolat a hangos viták ellenére nem fog alapjaiban megrendülni. „Sokat beszélnek, sokat üvöltöznek egymással, nagy a média visszhangja ennek a dolognak, de én ezt inkább cirkusznak, mint valódi konfliktusnak ítélném meg” – fogalmazott.

Szerinte Izrael számára továbbra is az a cél, hogy az Egyesült Államok maradjon az első számú szövetséges. Amerikának pedig szüksége van Izraelre a Közel-Keleten, még akkor is, ha Trump politikájában a biztonsági szempontok mellett az üzleti megállapodások is kiemelt szerepet kapnak.

Magyarország legjobb stratégiája: kimaradni

A beszélgetés végén Gyarmati István azt kérdezte: mit tegyen Magyarország, ha két fontos partnere, Izrael és Törökország egymással kerül szembe?

Tarik Demirkan szerint Magyarországnak kis országként az a legjobb, ha távol marad a konfliktustól, és saját belső ügyeire koncentrál. A török kapcsolatok az elmúlt években szerinte túlzott jelentőséget kaptak a keleti nyitás politikájában, most viszont visszakerülhetnek egy egészségesebb mederbe.

Breuer-Zehevi Ádám hozzátette: a magyar–izraeli kapcsolatok olyan mélyek és sokrétűek, hogy azokat nem lehet egyszerű politikai gesztusokkal megszakítani. Repülőjáratok, közös vállalkozások, diákok, üzletemberek, Izraelben élő magyarok és Magyarországon élő izraeliek kötik össze a két országot.

A kép tehát összetett: Izrael és Törökország nem érdekeltek egy nyílt háborúban, de mindkét ország vezetése használhatja a másikat belpolitikai és regionális erődemonstrációra. Ez pedig a Közel-Keleten mindig kockázatos játék.

Teljes adás itt tekinthető: