Drasztikus fordulat: 35 év alatt gyakorlatilag eltűnik az érdeklődés Mohács iránt

Ma van ötszáz éve, hogy a magyar királyi sereg vereséget szenvedett Mohácsnál, az évforduló pedig újra előtérbe helyezte, mit jelent ma 1526 a magyarok számára. „A történelmi emlékezet egyre inkább vitatérré válik” – mondta az Indexnek Pap Norbert, az MTA doktora, egyetemi tanár. A Pécsi Tudományegyetem kutatóinak friss felmérése szerint nemcsak a csatához fűződő érzelmi viszony változik, hanem az is, honnan szerezzük róla a tudásunkat, kit tartunk felelősnek a vereségért, és hogy Mohács megmarad-e közös nemzeti traumának.

„Harmincöt év alatt gyakorlatilag eltűnik az érdeklődés” – mondta az Indexnek Pap Norbert arról, mennyire szólítja meg a fiatalabb generációkat a mohácsi csata. A Pécsi Tudományegyetem Mohács-kutató professzora szerint valahol az ötvenedik életév környékén húzódhat az a határ, amely alatt látványosan visszaesik az érdeklődés az 1526-os vereség iránt. A folyamat pedig túlmutathat azon, hogy az egyes generációk másként gondolkodnak a múltról: ötszáz év után maga Mohács helye is átalakulhat a magyar történelmi emlékezetben.

Ma van ötszáz éve, hogy a magyar királyi sereg vereséget szenvedett I. Szulejmán hadától Mohácsnál. A jubileumra hosszú ideje készültek állami, tudományos és kulturális programokkal, az évforduló pedig ismét előtérbe helyezte azt a kérdést, mit jelent ma Mohács a magyarok számára. Nem pusztán azt, mennyire ismerjük a csata történetét. Hanem azt is, hogy a vereséghez még mindig nemzeti traumaként viszonyulunk-e, kit tartunk felelősnek érte, mely több száz éves mítoszok élnek tovább, és honnan szerezzük a Moháccsal kapcsolatos tudásunkat.

Ezekre a kérdésekre keresi a választ Pap Norbert és szerzőtársa, Wittmann Tamás pszichológus. A Pécsi Tudományegyetem két kutatója 2026 júliusa és októbere között kérdőíves felméréssel, félig strukturált interjúkkal és közösségimédia-használati adatokkal vizsgálja, hogyan gondolkodnak Mohácsról azok, akik aktívan érdeklődnek a történelmi tartalmak iránt.
Mohács jelentése soha nem volt állandó

Az Indexnek adott interjú reggelén (2026. augusztus 27.) 421 kitöltött kérdőívnél jártak. Az első adatfelvétel a mai évfordulós megemlékezés előtti állapotot rögzíti, ezt követően pedig újabb vizsgálati kör indul, így azt is össze tudják majd hasonlítani, változtatott-e maga az ötszázadik évforduló és annak kommunikációja a Mohácsról alkotott képen. Pap Norbert lapunknak elmondta, hogy nem országosan reprezentatív kutatásról van szó.

„Nem is az volt a célunk, hogy országosan reprezentatív mintát hozzunk létre. Azokat akartuk elérni, akik kifejezetten motiváltak, akik hajlandók húsz-huszonöt percet eltölteni egy ilyen kérdőívvel. Sokan egészen hosszú válaszokat adtak, szinte esszéket írtak arról, mit gondolnak Mohácsról.”

A válaszadókat elsősorban Baranyában, Budapesten és Pest vármegyében érték el, kontrollterületként Győr-Moson-Sopron vármegyét választották.
A mintában többségben vannak a diplomások, a férfiak aránya mintegy 60 százalék, 85 százalékuk városban él.
Politikai önbesorolás alapján a legnagyobb csoport konzervatívnak vallja magát, jelentős a kereszténydemokrata, jobboldali és a liberális válaszadók aránya is.

Vallási szempontból a minta az országos átlagnál vallásosabb. Éppen ezért különösen figyelemre méltó, hogy még ebben az eleve motivált közegben is milyen élesen jelennek meg a változás jelei, köztük a generációs különbség.

Pap Norbert szerint pontos életkori választóvonalat egyelőre nem lehet meghúzni, ezért ősszel további vizsgálatokat végeznek, külön a fiatalabb korosztályokra koncentrálva.

Folytatás

Forrás: index.hu