Könyvajánló: Csend és más történetek

A színészi játékáról ismert Engin Akyürek egy olyan könyvvel ajándékozott meg minket, amely tökéletesen megtestesíti a tőle elvárt karaktert. Novellagyűjteménye, a „Sessizlik” (Csend, magyar címe: Csend és más történetek), szívhez szóló történeteivel magával ragadja az olvasót.

Akár rendőrt, akár gyilkost alakít, mindig azt a benyomást kelti, hogy törékeny, naiv ember. Akyürek első novellagyűjteménye ezt a naivitást közvetíti az olvasó felé.

Ahogy a borítója is sugallja, a könyv egy fiatal fiú, egy macska, egy idős ember és néha egy harmincas éveiben járó férfi életébe engedi betekinteni az olvasót. Az olyan történetek, mint egy 13 éves fiú, aki családapa lesz, miután leesik a cseresznyefáról; egy férfi hangulata, aki bizonytalan abban, hogy mitévő legyen, amikor találkozik volt barátnőjével; vagy egy német juhász, aki egy építkezés környéken telepszik le, olyan érzést keltenek, mintha egyetlen szereplő történetét olvasnánk.

Akyürek a mindennapi élet múlékony pillanatait ábrázolja, amelyek az élők számára óráknak tűnnek. Ezt kedves, rövid történetekkel éri el anélkül, hogy untatná az olvasót. Bár a történetek szereplőinek kora, helyzete és státusza különbözik, de mindegyikben érezhető a naiv szemlélet.

A „Sessizlik” 21 történetéből tizenkilenc már olvasható volt a török „Kafasına Göre” című irodalmi folyóiratban. A folyóirat olvasói már egy ideje követhetik Akyürek irodalmi kalandjait, első novellája az újság indulásával egyidejűleg, 2015 májusában jelent meg az újság hasábjain. A könyvben szereplő írások közül kettőt most olvashatunk először. Akyürek a magazin szerkesztőivel szerzett tapasztalatait is beépíti történeteibe. Egyes történetekben a valóság és a fikció összefonódik, nem lehet megmondani, hogy amit olvasunk, az valóban Akyürek memoárja vagy a fikciója.

A könyv címét adó „Csend” című történet külön említést érdemel. Az édesapját elvesztő Selim és közeli barátai jelenetei, akik meglátogatják a ravatalozóban, tökéletes „gyermekkori” elbeszélést alkotnak: Selim és barátai a felajánlott süteményeket a szájukba tömve hirtelen nevetésben törnek ki, megtörve a nehéz hangulatot. Selimet, akit megráznak a teát hozó hölgy szavai: „Pszt, szégyelld magad, fiam, ma meghalt az apád”, az „így viselkedik egy gyerek, akinek meghalt az apja?” tekintetek veszik körül. A történet érezteti az olvasóval a Selimre nehezedő társadalmi nyomást, és egy olyan gyerekről mesél, aki először találkozik a „fájdalom” fogalmával.

Akyürek történetei a múlt utáni vágyakozást is felidézik. Bár a novellák pontos ideje nem meghatározható, a gyerekkort idéző részeknél önkéntelenül az 1980-as évek végét képzeljük el. Egy olyan időszakot, amikor a gyerekek felkaptak egy labdát és futni kezdtek, amikor egy üres telket láttak, amikor az egész környék ismerte és védte egymást, és amikor egy gyerek eltűnt, mindenki elindult keresni… Sok történetben világossá válik, hogy Akyürek különösen vágyik a régi szomszédi viszonyok után.

Ne feledkezzünk meg Nalan Alaca rajzairól, amelyek minden történet középpontjában állnak. Akyürek, aki a könyv jogdíját a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Darüşşafaka Társaságnak adományozta, első novelláskötetével lenyűgözi az olvasókat, és jelzi: tartós helye van az irodalmi életben.

A novelláskötet Magyarországon 2025. október 10-én jelent meg a Telenovella kiadásában, a történeteket Nagy Marietta fordította. A magyar kiadás különlegessége, hogy a történeteket egyedi, máshol még nem látott illusztrációk kísérik. Nagy Bence Adrián grafikus, 10 rajzzal gazdagította a magyar kiadást. Ezek mindegyike kiválóan megragadja az adott novella hangulatát, üzenetét, a képekre nézve máris az adott történetben látjuk magunkat.

Forrás: hurriyet.com.tr, telenovella.hu

Kollár Kata – Türkinfo