Napjainkban fokozott nemzetközi figyelem kíséri Törökországot, hiszen központi szerepet játszik az európai bevándorlási probléma kezelésében, valamint jelentős haderővel rendelkező NATO-tagállamként a közel-keleti konfliktusnak is kulcsszereplője; a Török Áramlat kiépülése folytán pedig ma a balkáni államok és Magyarország földgázellátásában is kiemelt szerepet játszik.
Törökország 1999 decemberében kapott uniós tagjelölti státuszt, és 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország hosszabb ideje támogatja Törökország európai integrációját, a török EU-csatlakozáshoz a magyar közvélemény is támogatóan áll, és a magyar külügyi álláspont szerint ha Törökország teljesíti a csatlakozási kritériumokat, teljes jogú taggá kell válnia.
Bevezetés
Napjainkban fokozott nemzetközi figyelem kíséri Törökországot, hiszen központi szerepet játszik az európai bevándorlási probléma kezelésében, valamint jelentős haderővel rendelkező NATO-tagállamként a közel-keleti konfliktusnak is kulcsszereplője; a Török Áramlat kiépülése folytán pedig ma a balkáni államok és Magyarország földgázellátásában is kiemelt szerepet játszik. Törökország kiemelkedő fontossága ellenére napjainkig nem került sor sem az Európai Unióhoz való csatlakozására, sem a tagság iránti kérelmének elutasítására.
Ilyen háttér mellett különösen fontosak a jó török-magyar kapcsolatok: Magyarország és Törökország modern kori diplomáciai kapcsolatainak kezdete 1923-ban vették kezdetét, amikor Törökország a trianoni békeszerződést követő nemzetközi elszigeteltség dacára az elsők között kötött barátsági és együttműködési szerződést Magyarországgal. Törökország ma is rendkívül fontos partnere Magyarországnak számos területen, mint például a migrációs politika, a honvédelem, a külgazdasági kapcsolatok vagy az energiabiztonság, és hidat képez a Közel-Kelet és a belső ázsiai türk államok felé.
Dr Prieger Adrienn KRE ÁJK, egyetemi adjunktus elemzésének folytatása




























